Obama – aki még alig egy évig lesz hivatalban – kedden a washingtoni Fehér Házban, Joe Biden alelnök és Ashton Carter védelmi miniszter társaságában jelentette be, hogy „egyszer s mindenkorra bezárják” a guantánamói börtöntábort. Elmondta: mikor először indult az elnökségért, már akkor nagy volt a tábora a bezárás híveinek, például George W. Bush akkori elnök, majd a későbbi republikánus elnökjelölt, John McCain szenátor is támogatta a tervet. A támogatók később azonban politikai okok miatt visszatáncoltak – tette hozzá.
„Nyilvánvaló volt, hogy a börtönközpont Guantánamón nem szolgálja nemzetbiztonsági érdekeinket” – fogalmazott az elnök, s hozzátette: a börtöntábor léte ellentétes az amerikai értékrenddel, és aláássa az Egyesült Államok tekintélyét a világban. Az elnök ezúttal korrekt meghallgatást kért az ügyben a törvényhozóktól, s közölte, hogy Guantánamo bezárását nem akarja utódjára hagyni.
A Pentagon kedden terjeszti elő a börtöntábor bezárására vonatkozó tervet a kongresszusnak, amely 2011-ben tiltotta meg az ottani rabok Egyesült Államokba szállítását.
A legveszélyesebbnek ítélt guantánamói rabokat az Egyesült Államokban, a legszigorúbb biztonsági fokozatú büntetés-végrehajtási intézményekben őrzik majd tovább az elnök által ismertetett elképzelés szerint. Obama azonban nem fedte fel, hogy mely szövetségi államokba. Azt viszont elmondta, hogy hatvan, vagy ennél is kevesebb fogoly soha nem kerül szabadlábra.
Emellett leszögezte: a hadműveleti területen kívül elfogott, terrorizmussal gyanúsított személyek esetében az amerikai kormány előnyben kívánja részesíteni a hatékonyabban és olcsóbban működő szövetségi polgári bíróságokat a katonai törvényszékekkel szemben, amelyek a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta eltelt csaknem másfél évtized alatt egyetlen guantánamói fogvatartottat sem voltak képesek elítélni. Az elnök egyúttal kevésbé költségesnek gondolja a polgári bíróságokat.
Obama már 2008-ban (első megválasztása előtt) azzal kampányolt, hogy bezáratja a Bush elnök által a 2001. szeptember 11-i merényletek után kialakított fogolytábort, ám eddig csupán 104 foglyot bocsátottak szabadon. Közben maga Obama is többször hangot adott azon meggyőződésének, miszerint a tábornak már a léte is propagandaeszköz a különböző terroristacsoportok kezében az újabb terroristák toborzásához.
A szenátus védelmi kérdésekkel foglalkozó bizottsága még tavaly júniusban kérte Obamától, hogy készítse el a fogolytábor bezárásának régóta ígért tervezetét. A kormányzatnak már november közepén be kellett volna nyújtania a részletes jelentést, ám a határidőt meghosszabbították, hogy még kidolgozhassák és beilleszthessék a katonai börtön bezárásának pénzügyi részleteit.
Obama januári évértékelőjében az idei év feladatai között megemlítette fogolytábor bezárását. Ezzel kapcsolatban korábban Denis McDonough, az elnök kabinetfőnöke azt mondta: Obama kötelességének érzi, hogy bezárja a kubai területen lévő tábort, mert nem akarja ezt a gondot a következő elnök nyakába varrni.
A Pentagon által hétfőn este már egyes részleteiben nyilvánosságra hozott terv szerint a még Guantánamón lévő foglyok közül 35-öt még idén vagy a szülőhazájukba vagy más országokba szállítanak, a többieket pedig amerikai börtönökbe.
Alig terjesztette elő tervét a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton működő börtön bezárására kedden az amerikai elnök, a Capitoliumban máris megszólaltak az első ellenző hangok. Nem az előterjesztett terv teljes elutasításáról beszéltek, hanem annak egyes elemeit nem tartják elfogadhatónak a képviselőház és a szenátus republikánus csoportjainak vezetői. Mitch McConnell, a szenátusi republikánus többség vezetője úgy vélekedett, „Obama elnököt mintha fogva tartaná 2008-ban tett egyik kampányígérete”. McConnell szerint a kongresszus már több alkalommal kifejtette nézeteit a guantánamói foglyok amerikai területre történő átszállítása ügyében, és mindig határozottan ellenezte azt.
Paul Ryan, a képviselőház – szintén republikánus – elnöke a Fox televíziónak nyilatkozva utasította el guantánamói rabok az Egyesült Államok területén lévő létesítményekbe történő átszállítását.
A Fox televízió egyébként meg nem nevezett tisztségviselőkre hivatkozva arról adott hírt, hogy a guantánamói foglyokat dél-karolinai, kansasi, coloradói börtönökbe szállíthatják át, s utalt arra, hogy ezeknek a szövetségi államoknak a politikusai már korábban kifejezték tiltakozásukat emiatt. Az NBC televízió – szintén meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva – arról adott hírt, hogy a kormányzat tizenhárom különböző amerikai településre szállítana foglyokat, köztük hét börtönbe – Kansasban, Dél-Karolinában és Coloradóban –, valamint hat katonai bázisra.
