Thomas de Maiziere elmondta, hogy a „röghöz kötés” célja a sűrűn lakott térségek „gettósodásának” elkerülése, vagyis annak megakadályozása, hogy nemzetiségi zárványok alakuljanak ki a nagyvárosokban és vonzáskörzetükben. A jobboldali CDU politikusa hozzátette, sürgősen kötelezni kell a menekülteket, hogy meghatározott helyen rendelkezzenek lakóhellyel.
A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) alapvetően támogatják az elképzelést. A lakóhely hatósági kijelölése és annak megváltoztatásának tilalma „meghatározott időre értelmes kiegészítő intézkedés lehet”, ha a belügyminisztérium jogilag kellően megalapozott javaslatot dolgoz ki – mondta a lapnak az építésügyért felelős SPD-s miniszter, Barbara Hendricks, hozzátéve, hogy a menekültek elhelyezésénél a tartományok lakáspiaci helyzetéhez illeszkedő döntéseket kell hozni.
A Welt am Sonntag szerint a belügyi tárca már elkészített egy szabályozási tervet, amely a kilencvenes években a volt kommunista országokból áttelepült német nemzetiségű bevándorlókra alkalmazott megoldáson alapul. Ezek az emberek az első két évben csak a hatóságilag kijelölt lakhelyen élhettek és elvesztették jogosultságukat a szociális támogatásra, ha a határidő előtt elköltöztek.
A CDU/CSU parlamenti (Bundestag) frakciója is támogatja a belügyminisztert. A beilleszkedés nem sikerülhet, ha gettók képződnek, a nagyvárosokat pedig nem szabad túlterhelni – mondta a Welt am Sonntagnak Thomas Strobl helyettes frakcióvezető. Hangsúlyozta: kivétel a szabály alól két feltétel teljesülésével lehetséges, akkor, ha az illető a kiszemelt településen el tudja tartani magát és szerez lakást.
Az egyelőre bizonytalan, hogy alkalmazható-e a szabály a menekültekre, mert az Európai Unió Bírósága még vizsgál egy vonatkozó ügyet. A testület két Németországban élő, oltalmazotti státusszal rendelkező szíriai állampolgár esetével foglalkozik az illetékes német bíróságok felkérésére, és azt kell eldöntenie, hogy a lakhelykorlátozás összefér-e az uniós menekültügyi szabályokkal. Döntés márciusban várható.
Németországban a hét végén újabb incidensek történtek a menekültválsággal kapcsolatban. Vasárnapra virradó éjjel a bajorországi Dorfen menedékkérőket befogadó állomásán egy 38 éves szomáliai férfi késsel megsebesített egy 20 éves szenegáli fiatalembert. Az áldozat belehalt sérüléseibe, a szomáliai férfit őrizetbe vették, a nyomozás első adatai szerint a halálos késelést vita előzte meg – közölte a felső-bajorországi rendőrkapitányság.
A szászországi Bautzenben vasárnap hajnalban tűz ütött ki egy menedékkérőknek előkészített szálláson. Hetven tűzoltó bevetésével ugyan sikerült megakadályozni, hogy a lángok átterjedjenek a szomszédos épületekre – lakóházakra és egy szupermarketre –, de a tűzoltók nem végezhették munkájukat zavartalanul.
Az MDR regionális közszolgálati médiaszolgáltató társaság beszámolója szerint a helyszínen összeverődött emberek – köztük ittas férfiak – közül többen kifejezték, hogy örömükre szolgál a tűzvész, és a rendőröknek három embert a tűzoltók munkájának akadályozása miatt távozásra kellett kötelezniük, és kettőt közülük őrizetbe is vettek. Az egykori szálloda tetőszerkezetében keletkezett tűz oka egyelőre ismeretlen. Az ügyet a tartományi rendőrség szélsőséges indíttatású bűncselekményekkel foglalkozó munkacsoportja is vizsgálja.
Támogatná az Ausztriában dolgozó külföldiek családipótlék-juttatásának szigorítását az osztrák kancellár, aki minderről egy vasárnapi lapinterjúban beszélt. A Kronen Zeitung vasárnapi számának adott interjújában Werner Faymann elfogadhatónak nevezte a Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről született brüsszeli megállapodást. Egyúttal úgy fogalmazott: „nyitott lenne” az uniós munkavállalók nem Ausztriában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentéséről szóló tárgyalásokra. A lap emlékeztetett: Angela Merkel német kancellár is elképzelhetőnek nevezte, hogy Németországban is hasonló intézkedést hozzanak.
Az osztrák külügyminiszter az újságnak adott korábbi interjújában azt szorgalmazta, hogy Ausztria is korlátozza a külföldi munkavállalóknak juttatott családi pótlék összegét. Sebastian Kurz akkori indoklása szerint Ausztria évente 230 millió eurót fizet ki olyan gyerekek után, akik nem az országban élnek. Elmondta: Romániában 15 euró a családi pótlék, míg Ausztria két gyerek után 300 eurót fizet, ami a romániai átlagfizetés. A miniszter úgy fogalmazott, hogy Ausztriának munkaerőre, nem pedig olyan emberekre van szüksége, akik csupán a legkedvezőbb szociális rendszert keresik.
Az Európai Tanács brüsszeli ülésén pénteken elfogadott döntés értelmében az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék összegét nem szüntetik meg, hanem lefaragják, azaz a külföldi EU-munkavállalók nem a briteknek járó összeget kapják a jövőben, hanem annyit, amennyi tükrözi a hazájukban honos megélhetési költségeket. A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes. Ezt a szabályt az Európai Unió összes tagállama alkalmazhatja.
Az osztrák kancellár korábban arról beszélt, hogy korlátozná a Kelet-Európából érkezők hozzáférését az osztrák munkaerőpiachoz, és felülvizsgálná az alkalmazás feltételeit, hogy a munkaadóknak ne érje meg külföldi munkaerőt foglalkoztatni. Javaslata szerint csökkenté a külföldi vállalatoktól Ausztriába delegált munkavállalók létszámát, és időkorláthoz kötné az ausztriai munkavégzésüket.
