Milo Djukanovic montenegrói kormányfő hétfőn egy londoni konferencián beszélt arról a sajtónak, hogy országa kénytelen lesz lezárni a határokat, ha azt a régió országai is megteszik, ahhoz, hogy megvédje Montenegrót a migránsáradattól.
A migránsválság egyelőre elkerülte a kis nyugat-balkáni országot, ám Milo Djukanovic attól tart, ha Macedónia lezárja Görögországgal közös határát, akkor a közel-keleti bevándorlók Albánián és Montenegrón keresztül találnak új útvonalat.
Nemcsak Montenegró, hanem Bosznia-Hercegovina is attól tart, hogy a migránsok új útvonalán találhatja magát. Mivel a balkáni útvonalon fekvő országok – elsősorban Macedónia, Szerbia és Horvátország – egyre szigorúbban szűrik a Közel-Keletről érkezőket, nem kizárható, hogy újabb útvonalak jelennek meg.
A Nezavisne Novine című boszniai lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva kedden azt írta, hogy a hatóságok már dolgoznak azon objektumok előkészítésén, ahol el lehetne helyezni a Boszniába érkezőket. A lap információi szerint azonban csupán kevés, mindössze 1300 migráns elszállásolására van lehetőség.
Közben Görögország tiltakozik a Bécsben szerdán tartandó nyugat-balkáni konferencia ellen, mert nem kapott meghívót a találkozóra, amelynek témája a migrációs válság lehetséges megoldása lesz.
A görög külügyminisztérium szerint „egyoldalú és egyáltalán nem barátságos”, hogy Görögország nélkül akarnak döntést hozni olyan kérdésről, amely az országot és a határait érinti. A tiltakozásról szóló jegyzéket a bécsi görög nagykövet kedden nyújtotta át az osztrák külügyminisztériumban.
Görögország szerint Macedónia Ausztria „felbujtására” zárta le a Görögországgal közös határát az afgán migránsok előtt, és csak irakiakat és szíriaiakat enged át. A migrációs ügyekért felelős miniszterhelyettes azt mondta: néhány órával a brüsszeli megegyezést követően megváltoztatták a megállapodás szerinti beléptetési rendet. A megállapodás értelmében az iraki, a szíriai és az afgán menekültek előtt nyitva tartották volna a határokat – jelentette ki.
A szerdára tervezett megbeszélést Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter és Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter hívta össze, hogy a balkáni migrációs útvonal érintett országaival tárgyaljanak. Az osztrák fővárosba várják Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Koszovó, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia külügyi és belügyi tárcavezetőit.
A Die Welt című német lap kedden arról írt, hogy a német kormány felszólított tizenhét országot, fogadja vissza azon állampolgárait, akiket a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) menedékkérelmük elutasítása után jogerősen Németország elhagyására kötelezett.
A beszámoló alapján a belügyminisztérium és a külügyminisztérium demarsot – figyelmeztető tiltakozást – intézett a laphoz eljutott kormányzati iratok szerint „különösen problematikus” országoknak, amiért nem működnek együtt megfelelően távozásra kötelezett állampolgáraik visszafogadásában. A kormányt főleg egyes észak-afrikai országok magatartása nyugtalanítja, ezért a héten Thomas de Maiziere belügyminiszter vezetésével magas rangú delegáció látogat a térségbe. A lap szerint Észak-Afrikában Algéria, Egyiptom, Marokkó és Tunézia, Nyugat-Afrikában Benin, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Ghána, Guinea, Mali, Niger és Nigéria, Kelet-Afrikában Etiópia, a Közel-Keleten Libanon, továbbá Banglades, India és Pakisztán kormánya kapott figyelmeztető tiltakozást Berlintől.
Eközben Manuel Valls francia miniszterelnök arról beszélt kedden, hogy humánus megoldást kell találni az észak-franciaországi Calais-ban illegálisan kialakult, de a hatóságok által eddig megtűrt sátortábor déli részén, amelynek a felszámolását szerdán kezdték volna meg a hatóságok. A lille-i közigazgatási bírósághoz benyújtott kereset miatt ez azonban egyelőre nem kezdődhet meg.
„Módszeresen, a kellő időt biztosítva ürítjük ki a tábort, mert nem fogadhatjuk el azokat a szörnyű körülményeket, amelyek között a migránsok élnek, ez méltatlan – mondta szerdán a kormányfő az RTL rádióban. – Humánus megoldást kell találni a calais-i és a Grande Synthe-ben kialakult helyzetre, menedéket biztosítva ezeknek az embereknek méltányos körülmények között” – tette hozzá.
A lille-i közigazgatási bíróság kedden délután vizsgálja meg gyorsított eljárásban nyolc humanitárius szervezet kérelmét, amely a sátortábor déli része felszámolásának elhalasztását kéri a kormánytól. A bíróság kedden délután annyit közölt, hogy a nap folyamán nem hozza meg döntését. A felszámolás viszont a bíróság döntése előtt nem kezdődhet meg. Hivatalos források szerint a bíró leghamarabb szerdán vagy csütörtökön dönt a tábor sorsáról.
