Bibliáról beszélt a gyerek, lecsapott a norvég gyámügy

Felháborodtak Romániában, hogy a norvég hatóságok érthető indoklás nélkül vették el egy pár gyerekeit.

Miközben Magyarországon folyamatosan arról hallunk, hogy felelőtlen, agresszív szülők hosszú éveken át kínozhatták, tarthatták borzalmas körülmények között gyermekeiket, Norvégiából egészen más hírek érkeznek. A Barnevernet gyermekjóléti szolgálat már több tízezer gyereket szakított el családjától mondvacsinált indokokkal – állította a STOP Barnevernet HUN Közösség, ami március 12-ére tüntetést is szervezett a Norvég Nagykövetség elé. (Frissítés: cikkünk korábbi változatában tévesen tüntettük fel a szervezők nevét, a hibáért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük - szerk.) Mint a Mandiner.Keresztény beszámolt róla, felmerülhetett az ilyen indokok közt az anya kimerültsége, alacsony életkora, a szemkontaktus hiánya vagy a kicsi alacsony súlya is. A STOP Barnevernet HUN Közösség ügyvivője, Beke Éva cikkünk megjelenése után levélben közölte velünk: április 16-án 14 órára újabb tüntetést szerveznek a Norvég Nagykövetség elé.

A Hetek Állami gyerekrablások Norvégiában címmel számolt be arról, hogy évente nagyjából kétezer gyereket emelnek ki családi környezetéből, és köztük többségben vannak a máshonnan, Kelet-Európából, esetleg Dél-Amerikából érkező családok. A húszéves amerikai Amy Jacobsen Bjørnevågtól például a cikk szerint 19 hónapos gyerekét vették el, mondván, még mindig szoptatta a csecsemőt, aki alulmúlta egy kilogrammal a norvég átlagot. A Hetek szerint először azt mondták, csak két hétről van szó, de aztán nem változott semmi, és végül a kicsit örökbe adhatták, miközben az anya pszichiátriai beteg lett. Az Egyesült Államok ráadásul nem is igazán járt el az ügyében.

Más a helyzet a kelet-európai családoknál, ahol a csehek több diplomáciai táviratot küldtek a cikk szerint Eva Michalakova ügyében. A nőtől négy éve szakították el két óvodás fiát, miután egy óvodai megjegyzés alapján az óvónő arra következtetett, hogy szexuális zaklatás állhat a háttérben. Ez később hamisnak bizonyult, de a gyerekfelügyeleti jog mégsem került vissza az anyához. A Barnevernet évi 3-4 alkalommal engedélyezi számára a láthatást, 1-2 órára. A cseh hatóságok hangsúlyozták, hogy a kicsiket nem lehetne Norvégiában örökbe adni, ez mégis megtörtént. Azóta a találkozókon csehül sem beszélhet hozzájuk, csak norvégul, és a Csehországban együtt töltött időket sem emlegetheti. Miloš Zeman államfő a náci Lebensborn programmal vetette egybe a Barnevernet tevékenységét ezek miatt is: a németek akkor azzal kísérleteztek, mi lesz, ha a kicsiket elszakítják családjuktól és közösségi-ideologikus keretek között nevelik fel. Zeman egyúttal a Krónika.ro szerint kizárta a prágai norvég nagykövetet elnöki hivatala valamennyi rendezvényéről.

Hasonló tiltakozást vált ki a románokból is a Bodnariu család esete: már 117 ezren írták alá az ügyben a petíciót. Ezt a királynak, a kormányfőnek, Martin Schulznak, illetve az ENSZ és az UNICEF tisztségviselőinek akarják eljuttatni. Több ezren is tüntettek már az ügyben Romániában, január 30-án például Jászvásárban. Közben a Román Ortodox Egyház is kiállt az ügyben, és többen is úgy vélik, az elsődleges ok Marius és Ruth Bodnariu kereszténysége lehetett. Az Evenimentul Zilei nemrég arról számolt be: a szülők szerettek volna szakértőt is fogadni, aki elemzi a gyerekekkel való viszonyukat, de ezt nem engedélyezték, mondván, túl felkavaró lenne a kicsik számára. A találkozók alkalmával a Barnevernet emberei jegyzetelnek mellettük, a Pro TV Románia, szeretlek című műsora pedig beszámolt róla, hogy a három hónap után történt, három óráig tartó találkozó végén a gyerekek sírtak és nem értették, miért nem találkozhatnak a szüleikkel.

Eközben a norvég hatóságok visszatartják információikat, arra hivatkozva, hogy a gyerekek érdeke ezt kívánja. Kerestük az ügyben a norvég nagykövetséget is, ahonnan azt a választ kaptuk: tisztában vannak vele, hogy a gyermekvédelmi eljárás nagy sajtófigyelmet vált ki több országban is. „A norvég hatóságokat a családok és a kiskorúak személyiségi jogainak, valamint a magánélet védelme érdekében szigorú titoktartási kötelezettség köti minden egyes ügyben. Ezzel magyarázható, hogy konkrét gyermekvédelmi esetekről nem találni nyilatkozatokat a norvég sajtóban, és a nagykövetségnek sem áll módjában ez ügyben nyilatkozni.”

Figyelmünkbe ajánlották ugyanakkor a norvég gyermekvédelemmel kapcsolatos hivatalos anyagokat. Az egyik például konkrétan a kisebbségi háttérrel rendelkező gyermekek védelméről szól: a szövegből kiderül, hogy több mint kétszer annyi bevándorló esetében avatkoztak be, és a bevándorló szülők Norvégiában született gyermekeinek esetében is másfélszer magasabb volt a szám, mint a norvégoké. A magas számot azzal igyekeznek magyarázni, hogy a kísérő nélkül érkezett menekült gyerekek is ide tartoznak. Kiderül az is, hogy 2014-ben a „segítséget kapó” gyermekek közül 414 volt orosz, 40 észt, 65 román és 195 litván. A 0–22 éves korcsoport 3,6 százalékánál, 53 088 gyerek esetében avatkoztak be 2014-ben. A cikkben azt is írják, hogy az örökbe adás eszközéhez ritkán nyúlnak, de ennek száma az elmúlt években növekedett, és 2015-ben 65 esetről volt szó. Egy másik cikkben azt állítják, hogy a fizikai vagy lelki erőszak, a rossz bánásmód, szexuális abúzus lehet elégséges ok a gyermek kiszakítására a családból, és vallásos nézetekre alapozva nem lépnek fel a családok ügyeiben. Mint írják, mindig csak a legvégső esetben szakítják ki a gyerekeket otthoni közegükből.

Mindenesetre sajtóhírek szerint a Bodnariu család esetében a „radikálisan keresztény nevelési elvekről” beszéltek, és egy iskolai tanár feljelentése után vették el az öt gyereket. A gyermekek kihallgatásán igazolva látták, hogy fenekelést kaptak, ezért tavaly novemberben elvették őket, még az alig néhány hónapos csecsemőt is. A Hetek szerint kilenc éve éltek biztos egzisztenciával Norvégiában, és a vizsgálat során fizikai vagy másféle bántalmazást, illetve elhanyagoltságot nem állapítottak meg. Marius és Ruth Bodnariu korábban a Román Pünkösdi Egyház árva gyerekekkel foglalkozó missziójában dolgoztak. A Hetek szerint gyerekeik, a 9 éves Eliana és a 7 éves Naomi már azzal felkeltették az iskolában a figyelmet, hogy az otthon tanult bibliai történetekről meséltek. Tanáruk végül feljelentést tett, mondván, nem természetesen viselkednek, és otthon azt mondják nekik, hogy Isten megbünteti a bűnöket. Alig két nap alatt el is vették mind az öt gyereket: Bodnariuék ügyvédje szerint szimpla gyerekrablásnak mondható, ami történt, és valódi vallomástétel, fellebbezési lehetőség vagy jogsegély felkínálása sem történt. A két nagyobbik lány esetében ráadásul a látogatási jogot is megvonták a Hetek szerint. Ráadásul az öt gyereket három különböző helyen helyezték el.

Bár a cikk azt közölte, norvég világi értelmiségiek kiálltak a család mellett, aránytalannak nevezve a történteket, a norvég sajtóban voltak, akik látatlanul is a fanatikus szülőket okolták. Utóbbira nálunk is volt példa: nem nyilvános Facebook-posztokban liberális értelmiségiek hangoztatták, hogy a norvég hatóságok valójában csak azt a gyereket veszik védelembe, akit szükséges, és csak a kelet-európai sztenderdekhez szokott szülők kiáltják ki a norvégokat fasisztáknak. Más azt vetette fel, hogy a kereszténység bűntudatkeltése igenis hatalmas abúzust jelent. Kiállt ugyanakkor a döntés tarthatatlansága mellett Köntös László a Reposzton, illetve Kiss Judit a Krónika online-on.

Az Antena 3 videóinterjút is közölt idén a Bodnariu házaspárral. Ebben a férfi arról beszélt, hogy tudják, hogy Norvégiában nem elfogadott semmifajta fizikai fenyítés, és ezeket kerülték is, de bizonyos szituációban történtek kisebb dolgok. (A riporter a fülhúzást hozta fel példaként, illetve a fenekelés merült még fel.) Ruth Bodnariu a műsorban elmondta, hogy ilyen is csak stresszes helyzetekben fordult elő, amikor például főzött, kezében volt a kisebb gyermek, és közben két másik egymásnak esett.

A román társadalom pedig nem nyugszik: az Adevarul január 21-én számolt be róla, hogy a román parlament mindkét házából közös delegáció utazott Norvégiába, ott pedig találkozott a Sogn og Fjordane megyét kormányzó Anne Karin Hamréval. (A megyében található Redal településen él a pünkösdista pár.) A román képviselők szerint valójában eltúlzott volt a reakció, és nem tükrözte a gyerekek érdekeit. Az ügyben azóta megszólalt Klaus Iohannisz államfő is, és azt mondta, támogatja a román hatóságok erőfeszítéseit.

(A cikk megírásához nyújtott segítségéért köszönet Lukács Csabának.)