Nem találta bűnösnek Vojislav Seselj szerb ultranacionalista politikust az 1991–95-ös délszláv háborúban elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekben csütörtökön kihirdetett ítéletében a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT). Mint ismert, Seselj ellen kilenc rendbeli háborús és emberiesség elleni bűntény miatt emelt korábban vádat a törvényszék ügyészsége. Egyebek mellett a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolták.
A mostani ítéletben megállapították: az ügyészség nem tudta megerősíteni, hogy hierarchikus kapcsolat volt Seselj és azon önkéntesek között, akik részt vettek a bűncselekményekben, s azt sem, hogy ok-okozati összefüggés lenne Seselj beszédei és a háborúban elkövetett bűntettek között.
Vojislav Seselj Szarajevóban látta meg a napvilágot, ugyanitt végezte el a jogi egyetemet és a politológia szakot, később a Szarajevói Egyetemen politológiát oktatott. Tagja volt a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének, ennek ellenére a nyolcvanas években rendszerellenes tevékenysége miatt börtönbüntetésre ítélték. 1989-ben az Egyesült Államokba utazott, ahol Momcilo Djuric második világháborús parancsnok csetnik vajdává nevezte ki, ezt a címet Seselj a mai napig büszkén viseli.
1991-ben megalapította a Szerb Radikális Pártot, amely kezdetben a Milosevic-rezsim ellen foglalt állást, mivel hiányolta a szocialistáktól a kiállást a szerb nemzeti érdekek mellett. Később azonban mégis egymásra talált a két politikus, mert Seselj összekülönbözött korábbi barátjával, Vuk Draskovictyal, aki ekkorra már Slobodan Milosevic legfőbb ellenfele lett. Milosevic így több ízben is dicsérettel illette a párt vezetőjét: „Az ellenzéki vezetők közül Seseljt becsülöm a következetessége miatt, és azért is, mert úgy gondolom, hogy mivel a pártja nem kap külföldről pénzt, meg tudta őrizni függetlenségét” – nyilatkozta ekkor a szerb szocialisták elnöke. Seselj pártja emellett egy félkatonai alakulatot is szervezett Fehér Sasok néven, amely a jugoszláv néphadsereg mellett tevékenykedett.
A Milosevictyel való együttműködés nem tartott sokáig, mert 1993-ban a szerb szocialisták vezére rá akarta venni a boszniai szerb vezetést, hogy békésen rendezze a határkérdéseket, innentől kezdve Seselj élesen támadta Milosevicet. A szocialista párt válasza is egyértelmű volt: a korábbi szövetséges párt vezetőjét most fasisztának, háborús bűnösnek, köztörvényes bűnözőnek, primitív nacionalistának kiáltották ki. 1994-ben még börtönbüntetésre is ítélték, mert egy választási gyűlésén pisztollyal fenyegetőzött, máskor a parlamentben kitépte a falból a mikrofonkábeleket.
Ennek ellenére 1998-ban újabb románc kezdődött: Seselj vezetésével a radikálisok koalícióra léptek a szocialistákkal. Sőt, a kormányalakítást követően arra is sikerült rávenniük a kormányt, hogy – a pártprogrammal összhangban – rögzítsék: a szerb nemzet pillérét alkotó területek, Szerbia, Montenegró és a Boszniai Szerb Köztársaság egységét meg kell őrizni. A koszovói konfliktus idején így Seselj pártja kormányon volt, a 2000. októberi hatalomváltás azonban őt is elsöpörte: a választásokon a pártjának támogatottsága kevesebb mint harmadára esett vissza.
Ekkor gyakorlatilag Seselj sorsa eldőlt: 2003 februárjában még mint szabad ember Belgrádból Amszterdamba repült, majd kiadta magát a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Itt egészen sajátos védekezési taktikát választott: az ügyészt és a bírákat gyakran a legtrágárabb jelzőkkel illette, máskor vaskos könyveket írt az ügyészekről, melyben nemi orientációjukat firtatta. Írói munkássága egyébként sem jelentéktelen: napjainkra már száznál több, egyenként ezer oldalnál is terjedelmesebb könyv szerzője.
Seselj a bíráinak azt javasolja, hogy sz*pják le a f*szát:
2014 végén súlyos egészségi állapotára való tekintettel ideiglenesen szabadlábra helyezték. Ennek egyik feltétele azonban az volt, hogy ha a bírói testület kéri, akkor azonnal vissza kell térnie Hágába. Ezt azonban Seselj mindeddig visszautasította, az ítélethirdetésre sem volt hajlandó visszautazni.
Az ítélethirdetést követően a Seselj elmondta: az eljárás kezdete óta tudta, hogy egyetlen bűncselekményt sem tudnak rábizonyítani, és miután minden hamis tanúvallomást megcáfolt, minden hamisított dokumentumra rámutatott, és győzött, már nem is érdekelte maga az ítélet. Megjegyezte viszont, hogy „talán egy rövid büntetést” kaphatott volna, hogy a szerbség ellenségei ne legyenek ennyire dühösek az ítélet miatt.
Hozzátette, az NT bírói tanácsának két tagja, Jean-Claude Antonetti és Mandiaye Niang bebizonyította, hogy a szakmaiság és a tisztesség minden politikai nyomás felett áll. Ugyanakkor kiemelte, hogy a felmentő ítélet ellenére sem változott meg a véleménye a hágai Nemzetközi Törvényszékről, továbbra is szerbellenesnek, és az új világrend eszközének tartja.
Szégyennek, az áldozatok arculcsapásának nevezte Tihomir Oreskovic horvát miniszterelnök a NT ítéletét. Kijelentette: a felmentő ítélet a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló ENSZ-törvényszéknek és ügyészségének a veresége. „Ez az ember bűnt követett el és nem mutatott sem akkor, sem most bűnbánatot” – hangsúlyozta.
Oreskovic szerint a hágai törvényszék nem ismerte fel a Horvátország ellen elkövetett bűncselekményt. „Vagyis Nagy-Szerbia fasiszta politikája büntetlenül maradhatott” – hangsúlyozta.
A Horvátországban honvédő háborúnak nevezett horvát-szerb háborúban fogvatartott és eltűnt áldozatok egyesületének elnöke elítélte és megdöbbenéssel fogadta Vojislav Seselj felmentését. Ljiljana Alvir szerint fel lehet tenni a kérdést: van-e igazság vagy az igazság valójában politika. „Ez az ítélet hihetetlen, az ember ezek után megkérdezhetik, hogy létezik-e egyáltalán igazság” – mondta.
A parlament veteránügyi bizottsága arra kérte az államfőt és a kormányfőt, hogy hívjon össze rendkívüli parlamenti ülést, hogy a nemzetgyűlés közös következtetéseket fogalmazzon meg a hágai törvényszék működésével kapcsolatban – közölte az MTI. A Platform 112 emberi jogi egyesület és a délszláv háború női áldozatainak központja tüntetést hirdetett Zágráb főterére Seselj felmentése – az igazság veresége, a bíróság szégyene, az áldozatokkal szembeni igazságtalanság címmel.
Ante Sprlje igazságügyi miniszter bejelentette, hogy Horvátország fellebbezni fog az ítélet ellen. „Meg kell jegyeznem, hogy a nemzetközi büntetőbíróságon már elítéltek három ruandai újságírót, akik soha nem fogtak fegyvert a kezükbe, ugyanakkor gyűlöletre és gyilkolásra uszítottak” – hangsúlyozta. „Azonos vagy sokkal súlyosabb dologért ma viszont felmentettek egy háborús bűnöst” – mondta, majd hozzátette: reméli a fellebbezéssel helyrehozhatják a tévedést.
A horvát belügyminisztérium (MUP) később közölte: nemkívánatos személlyé nyilvánították Seseljt Horvátországban, és amennyiben megjelenik a horvát határon, a hatóságok a külföldiekre vonatkozó törvényre hivatkozva nem engedik belépni az országba. A tárca értesítette döntéséről a határrendészetet is.
