A Bojko Boriszov miniszterelnök vezette jobbközép kormány álláspontja szerint a kötelező részvétel mérsékelné a választási csalások veszélyét, és emelné a kelet-európai ország politikai intézményeibe vetett bizalom mértékét.
Az Európai Unió legszegényebb tagállamának számító Bulgáriában az elmúlt kevesebb mint három évben öt kormány működött. A legutóbbi, 2014-es parlamenti választáson az utóbbi huszonöt év legalacsonyabb, 51 százalékos részvételi arányát mérték.
A csütörtökön elfogadott törvénymódosító javaslat alapján azok, akik nem adják le voksaikat, 50 leva (közel 8000 forint) összegű pénzbírságra vagy szociális juttatásaik három hónapos elvonására számíthatnak.
A tervezetről, amelyet a képviselők 121-27 arányban szavaztak meg, március végén ismét állást kell foglalniuk a törvényhozóknak.
Bulgáriában októberben elnökválasztást rendeznek, az új parlament megválasztására pedig 2018-ban kerül sor.
2013-ban az országban hónapokig ezrek tiltakoztak a korrupció és szervezett bűnözés ellen. Az Európai Unió ugyancsak többször kifogást emelt az igazságszolgáltatás helyzete és a korrupció miatt, s ez hozzájárult ahhoz, hogy Bulgária és Románia nem válhatott a schengeni övezet tagjává.
