Az alkotmánybíróság kedden kezdte el tárgyalni a rá vonatkozó törvény tavaly decemberi módosítását, amely miatt több ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO), a Nowoczesna (Modern) és a Lengyel Parasztpárt (PSL), a lengyel emberjogi szóvivő, a legfelsőbb bíróság elnöke és az országos bírósági tanács (KRS) nyújtott be panaszt.
A kihirdetett ítélet szerint a törvénymódosítás több pontja alkotmányellenes, a jogszabály egésze pedig „lehetetlenné teszi az alkotmánybíróság szabályos és hatékony működését”, „sérti a testület függetlenségét”. Emiatt az úgynevezett „szabályszerű jogalkotás” alkotmányos alapelvébe ütközik. Ezt az alkotmányjogászok a lengyel jogállamiság egyik legfontosabb alapelvének tartják, pontos meghatározását azonban az alaptörvény nem tartalmazza, az ítélethozatal során mindig több jogszabály alapján hivatkoznak rá.
Mivel a törvénymódosítás az alkotmánybíróság többsége szerint sérti a „szabályszerű jogalkotás” alapelvét, hatályát vesztené azon a napon, amikor az alkotmánybírósági ítéletet a hivatalos közlönyben közzéteszik.
Az ítélet szerint az alaptörvénybe ütközik továbbá a törvénymódosításnak az a kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület csak legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat érvényes határozatokat, valamint az is, hogy a bírói testületnek a panaszokkal érkezési sorrendben, nem jelentőségük szerint kell foglalkoznia.
A testület viszont nem találta alkotmányellenesnek a törvénymódosítás jóváhagyásának módját.
Az ítéletet nem egyhangúlag fogadták el, a 15 tagú testület tárgyalásán részt vevő 12 alkotmánybíró közül ketten, akiket az új lengyel kormány idején iktattak be, nem támogatták azt.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt az alkotmánybírói testület tárgyalását a napokban eleve törvényellenesnek minősítette, így azon nem vettek részt a szejm, a kormány és a főügyészség képviselői. A PiS politikusai azzal érveltek, hogy a hatályos decemberi törvénymódosítás szerint a testületnek 13 fős összetételben kell döntenie, miközben a mostani tárgyaláson csak 12 bíró vett részt. Emellett a PiS szerint a testület az üggyel az érkezési sorrendet mellőzve foglalkozott, ami szintén ellentmond a hatályos jognak.
Szerda este a kormány szóvivője – utalva az alkotmánybíróság kétségbe vont tárgyalási módjára – „közleménynek” minősítette a taláros testület döntését, megerősítve Beata Szydlo kormányfő keddi nyilatkozatát, miszerint az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, így ez nem válhat hatályossá. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, aki – reagálva az egyik alkotmánybíró azon véleményére, miszerint az ítélet közzétételének megtagadása miatt a kormányfőt a legmagasabb állami tisztségviselők alkotmánysértését vizsgáló különleges testület, az állambíróság (trybunal stanu) elé kell állítani – elmondta: Szydlo akkor kerülne a törvényszék elé, ha hozzájárulna a szerdai alkotmánybírósági döntés hatályba lépéséhez.
Az ellenzéki pártok közös parlamenti sajtóértekezleten kommentálták a fejleményeket. Borys Budka, a PO alelnöke az ítélet azonnali közlésére szólította fel a kormányt. Ryszard Petru, a Modern elnöke szerint a PiS-kormány, amennyiben nem teszi közzé az ítéletet, „alkotmányos államcsínyt” követ el. Eugeniusz Klopotek, a PSL képviselője aggodalmát fejezte ki „az alkotmánybírósági válság elmélyítése” miatt.
Az ítélethirdetést megelőzően, szerda délelőtt a Wpolityce.pl konzervatív hírportál kiszivárogtatta az ítélet tervezetét, azt állítva, hogy a PO politikusai az utóbbi két hétben egymásnak küldözgették és alakították a készülő ítélet szövegét. A PO ezt rágalomnak minősítette, és szerda délután kilátásba helyezte, hogy a cikk miatt az ügyészséghez fordul.
A lengyel alkotmánybíróság helyzete miatt januárban az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indított az uniós jogállamisági mechanizmus keretében. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság várhatóan szombaton teszi közzé véleményét.
