A kutatók szerint eredményeik azt sugallják, hogy a menekülteket befogadó országok egészségügyi szolgálatainak a mentális egészségi problémával küzdő páciensek számának megszaporodására kellene felkészülniük.
Az Európát, Közel-Keletet, Észak-Afrikát és Közép-Ázsiát érintő humanitárius válság miatt jelenleg több hontalanná vált, menedékkérő és menekülő ember van világszerte, mint bármikor a második világháború óta eltelt időben. A menekültek körében fokozott a kockázata a poszttraumás stressz-szindrómához hasonló mentális állapotok kialakulásának, ám mostanáig keveset lehetett tudni esetükben a pszichózis jelentkezésének rizikójáról.
A svédországi Karolinska Intézet és az angliai University College London szakemberei a svéd nemzeti nyilvántartásra támaszkodva elemezték több mint 1,3 millió ember adatait, diagnosztizált pszichotikus zavarok után kutatva.
A kutatók szerint az egy főre jutó mutatókat nézve, Svédország több menedékkérelmet hagy jóvá, mint bármely másik magas jövedelmű ország, és 2011-ben a menekültek tették ki a skandináv állam bevándorló lakosságának 12 százalékát.
A vizsgált személyek között voltak olyanok, akiknek mindkét szülője Svédországban született, és voltak köztük a Közel-Keletről és Észak-Afrikából, Fekete-Afrikából, Ázsiából, valamint Kelet-Európából és Oroszországból érkezett menekültek és gazdasági bevándorlók.
A szakemberek 3704 esetben találkoztak pszichotikus zavar diagnosztizálásával, és megállapították, hogy a befogadott menekültek körében 66 százalékkal magasabb a skizofrénia és más pszichotikus betegségek kialakulásának kockázata, mint a gazdasági bevándorlóknál.
A menekültek továbbá 3,6-szor nagyobb valószínűséggel küzdöttek pszichózissal, mint a svédországi születésű lakosság tagjai.
