A szervezők szerint mintegy 20 ezren vehettek részt a tüntetéseken. Az aktivisták azonnali népszavazást követeltek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásról, illetve annak elvetéséről. A tüntetők a nap folyamán a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) épületéhez vonultak, hogy ott tiltakozzanak a „sajtó blokádja” ellen, amely véleményük szerint akcióikat és követeléseiket kíséri.
A vasárnapi tüntetésen a Jugoszlávia elleni 78 napig tartó NATO légicsapások 17. évfordulójáról emlékeztek meg. A NATO 1999-ben 78 napon át bombázta az akkori Jugoszláviát, hogy elérje a szerb biztonsági erők koszovói albánok elleni megtorló akcióinak a beszüntetését. A tüntető tömeg orosz és szerb zászlókat lengetett, „Szerbia nem gyarmat” és „Állj ellen a megszállásnak!” feliratú transzparenseket emeltek magasba.
A jelenlegi szerb vezetés egykor Nyugat-ellenes álláspontot képviselt, most azonban olyan hangok hallhatóak Belgrádból, hogy Szerbia csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, ugyanakkor katonailag semleges kíván maradni. Az Oroszország-párti erők teret nyertek az április 24-ei előre hozott parlamenti választások előtt. Elemzők szerint a választásokon eldőlhet az, hogy Belgrád Moszkva vagy Brüsszel felé fordul. Szerbiát hagyományosan erős kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, így Moszkva fokozta propagandakampányát a választások előtt álló balkáni államban.
