A pártokra bízza VI. Fülöp király, hogy konszenzusra jussanak a kormányalakítás ügyében. A következő két hónapban csak akkor változhat a helyzet, ha a Néppárt (Partido Popular, PP) és a Podemos úgy dönt, hogy háttérbe húzódik, s így lehetővé válik a PSOE-Ciudadanos kisebbségi koalíciós kormányzás. Ez azonban csak akkor következhetne be, ha a felmérések is igazolnák, hogy Mariano Rajoy és Pablo Iglesias pártjainak támogatottsága visszaesett – tudtuk meg Andrés Malamudtól, a Lisszaboni Egyetem politológusától. Nem véletlenül nő a két párton belüli feszültség is, a PP berkeiben egyre erőteljesebben hallatják a hangjukat a Rajoy távozását követelők, a volt kormányfő, José María Aznar vagy a korábbi pártvezér, Jaime Ignacio del Burgo is esélyesebbnek látná a konzervatív tömörülés kormányzati szerepkörének folytatását Rajoy nélkül. A Podemosnál pedig a madridi központ tíz vezetője mondott le az Ínigo Errejón és Pablo Iglesias között kirobbant ideológiai és stratégiai viták miatt. A Spanyolországgal foglalkozó szakértő szerint az esetleges újbóli választások legsúlyosabb következménye a decemberi eredmények megismétlődése lehet, ez egyúttal a jelenlegi pártvezetők bukását is jelentené.
– Sem politikai, sem matematikai megoldás nincs arra, hogy kormány alakulhasson. Minden párt leértékeli a másikat, és még ha új választásokra kerül is sor, nem valószínű, hogy a széttöredezettség kérdése megoldható – nyilatkozta Nicholas Spiro független gazdasági szakértő az Expansión spanyol gazdasági lapnak. A Barclay’s brit bankcsoport is hasonlóan vélekedik, azonban Rajoy lemondásával, aki a PP korrupciós botrányai miatt teljes mértékben hitelét vesztette a nemzetközi piacokon is, még lehetőséget lát egy koalíciós kormány létrejöttére. A kormányzat nélkül maradt ország 2016-ra előirányzott 3,2 százalékos GDP-növekedése 2,6 százalékra eshet vissza.
Mindeközben Brüsszel is benyújtotta a spanyoloknak a számlát. Az Európai Bizottság mind jobban aggódik a spanyol költségvetési hiány miatt, amely a kormányválság okán egyre ellenőrizhetetlenebbé válik, és így az előirányzott megszorítások sem kivitelezhetők. Emiatt az unió szerdán a tartományi kormányzatokhoz fordult, és április 30-ig adott haladékot a költségvetésük korrigálására. Ha ennek nem tesznek eleget, akár 2 milliárd eurós büntetéssel is sújthatják Spanyolországot.
A politikai és gazdasági válság mellett a migrációs kérdések is utolérni látszanak a dél-európai országot. A spanyol belügyminiszter, Jorge Fernández Díaz csütörtökön jelentette be, hogy Spanyolország hivatalos vállalásai mellett 450 menekült azonnali befogadását engedélyezi, de hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni és a Földközi-tenger középső területe felőli útvonalak lezárása esetén fennáll a veszély, hogy újabb menekültáradat érkezik a spanyolokhoz Marokkó, Mauritánia és Szenegál felől. Az unió és Törökország mostani migránspolitikai megállapodását csak Rajoy ügyvezető kormánya támogatja, a spanyol parlamenti többség ellenzi.
