A hollandok nemmel szavaztak a társulási szerződésre

A szavazók 61,1 százaléka elutasította a megállapodást, 38,9 százaléka támogatta.

MTI
2016. 04. 07. 7:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ANP holland hírügynökség 99 százalékos feldolgozottság után azt jelentette, hogy a szavazók 61,1 százaléka elutasította a megállapodást, míg 38,9 százaléka támogatta.

A szavazásra jogosultak 32,2 százaléka járult az urnák elé, így érvényesnek számít a társulási szerződésről szóló, egyébként nem kötelező jellegű referendum. A népszavazás csak akkor érvényes, ha a választók több mint 30 százaléka részt vesz rajta.

A hivatalos végeredményt jövő kedden hozza nyilvánosságra a választási bizottság.

A népszavazás nyomán a megállapodás ratifikálását újra kell tárgyalnia a törvényhozásnak, jóllehet az eredménynek a döntéshozókra nézve kötelező hatálya nincs.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerda este kijelentette, kormánya nem hagyja figyelmen kívül, ha érvényes referendumon győznek a nem szavazatok. Elmondta, ebben az esetben felülvizsgálják az egyezmény ratifikálásáról szóló döntést.

Geert Wilders, a Szabadságpárt populista vezetője ugyanakkor üdvözölte az eredményt. „Úgy tűnik, hogy a hollandok nemet mondtak az európai elitre és az Ukrajnával kötött szerződésre, ez az EU végének kezdete” – mondta.

Az EU–ukrán társulási egyezményről tartott hollandiai népszavazás szervezőinek valódi célja az volt, hogy támadást intézzenek Európa egysége, az európai értékek kiterjesztése ellen – jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön a Twitter közösségi hálózaton közzétett videóüzenetében. Köszönetet mondott egyben azoknak a hollandoknak, akik támogatták az EU–ukrán társulási megállapodást, és azoknak is, akik a kampányban népszerűsítették Ukrajnát.

Az elnökkel együtt Tokióban tartózkodó Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter újságírók előtt kiemelte, hogy a népszavazás eredménye nincs hatással a társulási egyezmény gyakorlati alkalmazására, így a szabad kereskedelemre, illetve az ágazati együttműködésre vonatkozó részeinek megvalósítása „nyugodtan halad előre”. Hozzátette, hogy Kijev változatlanul folytatja együttműködését az illetékes brüsszeli szervekkel.

A miniszter szerint a népszavazás eredményéből erősen kiérződött a hollandok Európához való viszonya, valamint mutatja, hogy az euroszkeptikusok táborát sikeresen mozgósították. „Mindazonáltal az ukrán fél egy kicsit jobb eredményre számított. Mi mindig bízunk a győzelemben, és küzdenünk kell érte, ezért Ukrajna nem áll le, hanem továbbhalad az európai integráció útján” – szögezte le Klimkin.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a referendum eredménye ellenére a társulási egyezmény ideiglenes jelleggel továbbra is hatályos, azt az unió másik huszonhét tagállama már ratifikálta. „Tudomásul vettem a holland népszavazás eredményét. Az ügyben továbbra is kapcsolatban leszek Rutte kormányfővel, mivel tudnom kell, hogy milyen következtetésekre fog jutni ő és a kormánya a referendum nyomán, és mik a szándékaik” – közölte Tusk.

Három holland euroszkeptikus szervezetnek sikerült elérnie – több mint 400 ezer támogató aláírás megszerzésével –, hogy referendumot írjanak ki a kérdésről. Még ha a népszavazás nem kötelező érvényű is, szakértők szerint valószínűleg mérvadónak tekintik majd egy olyan országban, ahol az euroszkeptikusok állnak a népszerűségi listák élén. Hollandiában 2017-ben lesznek parlamenti választások.

Elemzők szerint a referendum semmiképpen nem vonhatja maga után a társulási szerződés felbontását, a legrosszabb esetben a holland kormány végrehajtási mentességet (opt out) kérne a megállapodás alól. A társulási megállapodás ellenzőinek győzelme azonban komoly politikai kihívást jelent az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia számára.

Bár az EU és Ukrajna között 2014-ben létrejött társulási szerződés részének számító szabadkereskedelmi megállapodás január 1-jén ideiglenesen életbe lépett, az egyezményt ratifikálnia kell az Európai Unió mind a huszonnyolc tagállamának. A társulási megállapodásnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mellett a politikai párbeszéd erősítése is a célja.

Viktor Janukovics volt ukrán elnök 2013-ban nem volt hajlandó aláírni a megállapodást, és ez váltotta ki a forradalmat a kijevi Majdan téren, valamint Janukovics bukását is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.