A megosztó témákból merít az AfD

Frauke Petry, az Alternatíva Németországnak vezetője szerint az iszlám intoleranciával szemben lehetetlen a toleráns fellépés.

– Mi az, ami a leginkább felháborítja az AfD-t bírálókat?
– Szinte minden témánkat bírálják. Amikor az eurót kritizáltuk, akkor Európa-ellenesek voltunk. A családpolitikánkat illetően elmaradottnak tituláltak bennünket, sőt náciknak neveztek azzal az utalással, hogy Hitler volt az utolsó, aki Németországban aktív családpolitikát ápolt. Minden téma alkalmas arra, hogy elítéljenek bennünket. A német érdekek védelme, a német nemzeti hovatartozás hangsúlyozása szerintünk viszont hozzátartozik az ország javát szolgáló, a problémák megoldását szem előtt tartó pozitív hozzáállású politizáláshoz.

– Röviddel ezelőtt három tartományban tartottak választásokat. Ezek meglepő sikereket hoztak az AfD számára, például Szász-Anhaltban 24,2 százalékos rekorderedménnyel. Mivel magyarázható a párt kiemelkedő feltörése a keleti országrészekben?
– A keleti területen nincs hagyományos kötődés az egyes pártokhoz. A polgárok az újraegyesítést követően sajátos érzéket fejlesztettek ki magukban, hogy a politika képviselői közül kinek higgyenek és kiben bízzanak. Tudnak olvasni a sorok között is. Fontos képesség ez annak ismeretében, hogy főleg a közszolgálati tévé- és rádióállomások egyre kevésbé tesznek különbséget tudósítás és kommentár között. E jelenség fokozottan feltűnik a hajdani NDK területén, ahol az emberekben a saját nemzeti identitásuk ápolása iránti vágy sokkal fejlettebb, mint a volt NSZK tartományaiban. De ha tekintetbe vesszük a legújabb közvélemény-kutatások adatait, akkor nyugodtan reménykedhetünk abban, hogy a nyugati részen is hamarosan olyan eredményekre számíthatunk, mint keleten. Az illegális bevándorlás és az ehhez hasonló témák fokozzák majd az emberek – mondjuk úgy – ravaszságát. Németország tanulni fog ebből, és ezzel az AfD érdekeit is szolgálja.

– A választási sikerek ellenére az AfD-t elutasítják koalíciós partnerként, ugyanakkor úgy tűnik, önök – fiatal pártként – elégedettek az ellenzéki szereppel.

– Alig vagyunk háromévesek. Profilunk további kialakításán még dolgozunk, s erre jobb lehetőséget nyújt az ellenzéki szerep, mint a kormányzati felelősség. Ellenzékből jóval könnyebb nyilatkozatokkal, követelésekkel előállni. Egy kormánykoalíció tagjaként a kompromisszumok megkötését fokozottabban kellene mérlegelni. Németországban régóta béna és erőtlen a politikai ellenzék. Ezen akarunk változtatni.

– Meddig fogják még az AfD-t koalíciós partnerként elutasítani?
– Ez nagyrészt attól függ, hogy milyen iramban épülnek le a nagy néppártok, az SPD támogatottsága például máris meredeken sülylyed. Ha az AfD további tartományokban is teret nyer vagy túllépi a húszszázalékos határt, akkor két-három év múlva már nemigen lehet ignorálni bennünket.

– A hónap végén sorra kerülő pártkongresszuson az AfD felvázolja a 2017-es parlamenti választás programjának tervét. Melyek a fő témák?
– Új családpolitika, a gazdasági javak igazságos elosztása, a belbiztonság fokozása az adatvédelem jelenlegi szintjének fenntartásával, valamint az ökológiai adottságok alapján alakuló, nem kizárólag az új energiaforrásokhoz igazodó energiapolitika és népszavazások lebonyolítása. Ezen alapprogamból alakítjuk majd ki jövőre konkrét választási programunkat.

– Ne feledkezzünk meg a párt legutóbbi, nagy vihart kavart iszlámellenes akciójáról, amelynek mondanivalója az volt, hogy az iszlám veszélyforrást jelent, s nem egyeztethető össze a német alkotmánnyal. Az iszlám szimbólumok elleni jelszavak kapcsán azzal vádolták az AfD-t, hogy felhergeli az embereket és megosztja az országot.
– Mi így reagáltunk a pártok tartózkodó magatartására, mert nem hajlandók megvitatni ezeket a kérdéseket. A vádak alaptalanok, mivel kiállunk a vallásszabadság mellett, rámutatunk azonban a problémákra, amelyek a fokozódó iszlamizációból adódnak. Svájc már tett lépéseket ez ügyben. Mi ezt a példát akarjuk követni, és bízunk benne, hogy széles támogatásra találunk a német társadalomban is.

– Vannak olyan AfD-politikusok, akik nyilvános felszólalásaik hangvételével valóban kiérdemlik a szélsőjobboldali jelzőt, ilyen például Thüringiában Björn Höcke. Egyes kijelentései többet ártanak a pártnak, mint amennyit használnak. Hogyan reagál ilyen megnyilvánulásokra a pártvezetés?
– Mi sem vagyunk elégedettek néhány AfD-képviselő fellépésével. Figyelmeztetjük is őket, de abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy a párt megfelelően kifejezésre tudja juttatni valós politikai irányelveit, így az előbb említett jelenségek idővel elmaradnak. Németország minden pártjában, mind a CDU-ban, mind az SPD-ben találunk olyan személyeket, akik az érintett párt konszenzusos retorikájától eltérő véleményeket hangoztatnak. A demokráciának ezt kötelessége elviselnie mindaddig, amíg azok nem sértenek törvényt.

– Ön pedig legutóbb a katolikus egyházat is támadta.
– Értetlenségemet fejeztem ki amiatt, hogy nem támogatják hathatósan a Közel-Keleten üldözött hittestvéreiket, akiket ott hosszú esztendők óta üldöznek, és ahol az úgynevezett arab tavasz további erőszakot váltott ki. Az iszlám intoleranciájával szemben nem lehet toleránsan fellépni, ez elhibázott stratégia. Németország és Európa önfenntartási ösztöne arra van hivatva, hogy a keresztényi elveket erősítse, nehogy idővel iszlám dominancia alá kerüljünk.

– Több európai országban – Belgiumban, Franciaországban, Ausztriában, Lengyelországban, Norvégiában, Dániában – az AfD-hez hasonló pártok szintén jelentős sikereket könyvelhettek el. Kapcsolatban állnak velük?
– Nem, de ezekre a kapcsolatokra feltétlen szükség lenne, például az EU megreformálásának érdekében. Nagyon bízunk benne, hogy a jövőben kialakul majd egy ilyen jellegű európai véleménycsere.

– A magyar radikális Jobbikkal van kapcsolatuk?
– Nincs. Egyelőre hazai problémák foglalkoztatnak és kötnek le bennünket. Ha viszont konszolidálódik a helyzet, akkor szükséges lesz minden olyan személlyel vagy szervezettel tárgyalni, akik és amelyek nézeteiket illetően közel állnak hozzánk. Ilyen formájú hálózat kiépítése azonban csak jól, profi módon működő pártszervezeten keresztül lehetséges, de egyelőre ilyennel mi még nem rendelkezünk.

– A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor akciótervet terjesztett az EU elé, és többek között követeli az unió külső határainak megerősített biztosítását, elutasítja a tervezett kvótarendszert, mert szerinte a menedékkérők befogadásának kérdése kizárólag az egyes nemzetek hatáskörébe tartozik. Az AfD támogatja ezeket az elképzeléseket?
– Igen, maradéktalanul.

– Milyen Európai Uniót akar az AfD?
– Új tárgyalásokat követelünk az európai szerződésekről, mert azokon a kisebb változtatások nem segítenek. Több területnek is vissza kell kerülnie nemzeti hatáskörbe. Az eddigi recept nem szolgálta az európai sokrétűséget, annak megőrzését.

Az AfD országos szinten még parlamenten kívüli párt, de ha most lennének a Bundestag-választások, akkor magasan megugraná a bejutási küszöböt, mivel országosan 14 százalékon, az ország keleti részén, a volt NDK területén 20 százalékon áll az alakulat. Egy friss közvélemény-kutatásból kiderül, a németek 52 százaléka úgy látja, hogy Angela Merkel kormánya nem tudja kezelni a menekültügyi helyzetet, és csak 46 százalék vélekedik úgy, hogy képes erre. A menekültügy mellett a nyugdíjrendszer a másik meghatározó téma a nyilvánosságban, és a németek többsége ebben az ügyben sem bízik a kormányban. Több mint kétharmaduk, 67 százalék szerint a berlini vezetés nem tudja megakadályozni az időskori elszegényedést, és csupán 28 százalék szerint képes erre. Az ARD köztelevízió adatfelvétele szerint a CDU/CSU országos választói támogatottsága 33 százalékos, ez 1 százalékpontos csökkenés április elejéhez képest, és a legroszszabb érték 2011 óta. (MTI)