– Mit gondol arról, hogy miközben a világban felismerték a középosztály megerősítésének szükségességét, Magyarországon ellentétes folyamatok indultak? A magyar kormány az oktatásba és a tudományokba is egyre kevesebbet fektet.
– A világ folyamataihoz azzal is hozzájárulunk, ha megteszünk valamit, és azzal is, ha nem. Az innovációra hiba úgy tekinteni, mint a nemzetgazdaságba történő befektetésre, többről van szó. A tudás, a technológia megteremtése globális felelősség, amit Magyarországnak éppúgy, mint Közép-Európának, az Európai Uniónak is meg kell értenie. Ha a természeti erőforrásokat, az ivóvizet, a zöld területet elvesztegetjük, azzal mindenki roszszul jár. Ennek a folyamatnak a vége vagy a háború, vagy a béke lesz. Itt van például a migrációs válság kérdése. Miért akarnak azok az emberek Európába jönni? Mert ott több lehetőségük van, mint ahonnan menekülnek. Kérdés, hogy a jelenségre milyen válasz érkezik: egyszerűen megfosztják őket a jobb élet lehetőségétől és kizárják őket, vagy segítenek megszerezni a javakat saját otthonukban, a válság sújtotta térségekben is.
– A délkelet-ázsiai térség az Egyesült Államok és Kína kapcsolatainak egyik forró pontja, hogyan tudnak a két nagyhatalom között egyensúlyozni?
– Az ASEAN igyekszik fórumot teremteni ahhoz, ahol ezek a hatalmak megtalálhatják a közös hangot. Ez inkább lehetőség, hiszen Japán, Dél-Korea, Kína és az Egyesült Államok nem tudnak meglenni egymás mellett, az ASEAN-régió azonban segíthet. A térség lehetőséget biztosít a gazdasági növekedésnek, ez pedig korunk ideológiájává, a kormányok legitimációs eszközévé vált. Azzal, hogy az ASEAN-országok lehetőséget teremtenek a gazdasági növekedéshez, más országok számára is vonzóvá válnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!