Az úgynevezett energiaváltás, a szél-, a víz- és a napenergia kihasználása újabb kampánnyal gazdagodik, pénzügyi támogatást kap ugyanis az az állampolgár, aki elektromos autóra vált. A kancellári hivatal tegnapi bejelentésének értelmében a programban részt vevő autósok mindegyikének négyezer eurós támogatást garantálnak.
Május elsejével indul az akció, az erre előirányzott 1,2 milliárd eurónak a felét az állam vállalja magára, a másik felét az ország gazdasági erejének egyik tartópillérét képező gépjárműipar. Valamivel kevesebb támogatásra – háromezer euróra – számíthatnak azok a vevők, akik úgynevezett hibridgyártmányt választanak. Ebben az elektromos motor mellet még egy hagyományos meghajtású belső égésű motor is működik.
A kormány kettős célt tart szem előtt: fokozni a mindeddig szerény népszerűségnek örvendő e-autó iránti érdeklődést, és egyben arra késztetni a nagy német vállalatokat, hogy az eddiginél célirányosabban foglalkozzanak az elektromotorok fejlesztésével, miután e téren lemaradás mutatkozik a nemzetközi konkurenciával szemben.
– Igencsak érdekeltek vagyunk abban, hogy az gépjármű technológiának ez a jövőbe mutató változata fokozott dinamikát kapjon – jelentette ki Alexander Dobrindt közlekedésügyi miniszter. Ennek megfelelően a kabinet további 300 millió euróval támogatja a benzinkutaknál létesítendő elektromos töltőállomások kiépítését.
Berlin a meghirdetett akció befejeztével, 2019-re, négyszázezer elektromos kocsira számít a német utakon. Ez igen optimista várakozásnak tűnik, főleg annak ismeretében, hogy a pillanatnyilag számon tartott 45 millió személygépkocsi között mindössze 25 ezer autót hajt elektromos áram. Amíg a politikusok derűlátóak: ugyanis a pénzügyi támogatás kedvet és lendületet ad a nagyarányú cserére, addig sokkal kritikusabbak a környezetvédő szervezetek.
A Greenpeace egyenesen abszurdumnak nevezte az akciót, és utalt arra, hogy a német autógyárak éveken keresztül igyekeztek minden olyan rendeletet megfékezni, amelyik a mérgező gázok kibocsátásának csökkentését célozta meg. Erre utal a Volkswagen-csoport (VW) dízelgyártmányai körül az Egyesült Államokban kirobbant botrány is. A kipufogógázok szennyezőanyag-kibocsátásának eltitkolását szolgáló, széleskörű csalás milliárdos büntetésekkel fenyegeti a VW-t.
A hagyományos energiáról a megújulóra történő átállás kapcsán amúgy Németországban öt évvel ezelőtt került sor az eddigi legjelentősebb lépésre. Akkor a Merkel-kormány – a japán Fukusimában lezajlott reaktorkatasztrófa hatására – az ország addigi energiapolitikájának az átalakítására szánta el magát, és a Németországban működő tizenhét atomerőműből kilencet azonnal le is állított.
A tervek szerint a többi reaktor 2024-re szünteti majd be működését. A lakosság körében általános népszerűségnek örvendő lépések időközben olyan kiadásokat vetítenek elő, amelyekkel előzőleg senki sem számított. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) úgy számolt, a leépítési folyamat és az átállás teljes ára végül 82 milliárd euró körül mozog majd.
