A tárcavezető az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának vitáján vett részt, ahol a téma a brüsszeli terrortámadások és a további szükséges intézkedések voltak.
Geens nyomatékosította: nem állítja, hogy nem történtek mulasztások a robbantások előtti időszakban, de fontosnak tartotta arra is rámutatni, hogy Belgium volt az egyik első uniós ország, amely felfigyelt a külföldi harcosok jelenségére, és elsőként gyűjtött konkrét adatokat a harcosok mozgásáról. Mint hangsúlyozta, 2014 előtt átlagban évente hét-nyolc embert ítéltek el terrorizmus vádjával, ez a szám állítása szerint az EU-n belül akkor sem számított alacsonynak. 2014-ben 55-re nőtt, 2015-ben pedig már 115 volt.
Az elmúlt tizenkét hónapban ráadásul sok változás történt a jogszabályok területén is: meghosszabbították az előzetesben tölthető időtartamot, lehetőséget teremtettek arra, hogy éjszaka lehessen házkutatásokat tartani, új adatmegőrzési szabályokat hoztak létre, bővítették a bűncselekmények kategóriáját. Kidolgoztak továbbá egy akciótervet a börtönökön belül a radikalizálódás megelőzésére. Ennek része többek közt az őrök speciális kiképzése, illetve olyan részlegek létrehozása a büntetés-végrehajtási intézményeken belül, ahol el lehet különíteni azokat, akik esetleg másokat radikalizálhatnának. Belgium az európai jogszabályokban lefektetett követelményeknél szigorúbb intézkedéseket hozott a feltöltőkártyás mobilszámok és a banki utalások ellenőrzése terén is, valamint Brüsszel az internet és a közösségi oldalak célzott megfigyelésével is fellép a terroristák toborzóival szemben – mondta az igazságügyi miniszter.
Geens szerint ugyanakkor a külföldi harcosokkal szemben kizárólag közösen tud fellépni az EU. A közös stratégia részét kell hogy képezze a bizonyítékok gyűjtése és az információ jobb megosztása. Rámutatott arra is, nehézséget okoz, hogy a terroristák a hagyományos telekommunikációs csatornák helyett közösségi platformokon és alkalmazásokon keresztül tartják a kapcsolatot. Az ezek mögött álló szolgáltatókkal viszont a tárcavezető szerint „távolról sem tökéletes az együttműködés”. A belga miniszter úgy látja, hogy célzott megfigyelésekre szükség lenne, ugyanakkor nyomatékosította, olyan közös megoldást kell keresni, amely egyszerre szolgál védelmi és bűnmegelőzési szempontokat, de nem sérti az emberek magánélethez való jogát. Hozzátette, időnként sajnos egy krízisre van szükségünk ahhoz, hogy ráeszméljünk arra, milyen nemzetközi kötelezettségeink vannak.
A vitán jelen volt Jan Jambon belga belügyminiszter is. Jambon arról beszélt, hogy a terroristák a társadalom megosztására törekszenek, de Európa nem sétálhat bele a csapdájukba, meg kell előzni a radikalizálódást, fel kell törni az országon belül kiépült zárt társadalmakat, és elő kell segíteni az integrációt.
