Míg Afrikát az ideológiák, a szegénység és a klímaváltozás szélsőségei sújtják, az olyan országokban, mint Magyarország és Lengyelország, a politikai jobboldal felé való tolódás figyelhető meg – kezdte kongresszusi meghallgatását Bono (polgári nevén Paul Hewson), a U2 ír popzenekar énekese. A jótékonykodó világsztár hipernacionalizmusnak írta le ezt a fajta politikai jelenséget. – Ez felfoghatatlan dolog, én az önök helyében nagyon aggódnék itt emiatt – fűzte hozzá a bizottság előtt, és úgy folytatta, hogy a segélyprogramok lehetnének a legerősebb védőbástyák az erőszakos szélsőségekkel szemben. A legendás ír popzenekar frontembere tagja volt annak az amerikai delegációnak, amely afrikai és közel-keleti körútján a mélyszegénységet és a közegészségügyi krízishelyzeteket térképezte fel. Ennek az utazásnak a zárásaként látogatta meg Bono Ahmet Davutoglu török kormányfőt is, és dicsérte országának a szíriai konfliktus okozta menekültválság enyhítésére tett intézkedéseit.
Bono zenész-üzletember már több mint egy évtizede adja arcát jótékonysági kampányokhoz, és tesz politikai nyilatkozatokat. A U2 egyik turnéján a mianmari emberi jogi aktivista, Aung Szan Szú Kjí kiszabadításáról, egy másikon Nelson Mandela múlhatatlan érdemeiről beszélt. Ám Bono e téren kifejtett tevékenysége sokak szemét csípi. Sok zenerajongó épp azért pártolt el a bandától, mert úgy élték meg, hogy a jótékonykodás és a politikai foglyokért való kiállás nem egyeztethető össze a zenéléssel.
Nem volt teljesen egyértelmű annak a 2009-es reklámkampánynak az üzenete sem, amelyben Bono és felesége, Ali Hewson Louis Vuitton táskákkal a vállukon lépnek az afrikai szavanna füvére – egy sportrepülőgépről. Igaz, a pár a divatdizájner feleség organikus és etikus módon készített, Edun márkanevű ruhadarabjait viseli. A francia luxusmárka körmönfontan felépített reklámüzenete az lett volna, hogy egy drága divatcég státusszimbólumként hordott termékei is szolgálhatnak jó célt, holott arról volt szó – mint arról a popénekes is beszámolt a reklámkampány idején –, hogy Hewson kicsi és új cégének jól jött a tapasztalt divatóriás segítő keze, hogy útját egyengesse a még organikusabb jövő felé. Tény, hogy Bonóék kollekciójuk bevételét egy afrikai és egy csernobili atomkatasztrófa gyerekáldozataival foglalkozó alapítványnak utalták. Az indulás azért jól sikerült, a Louis Vuitton azóta is befektetője a főként afrikai művészek motívumait, dizájnjait felhasználó cégnek.
A pár tevékenységét ért rengeteg kritika közül kiemelkedik Paul Theroux amerikai író-publicista 2005-ben kelt sommás írása a Hewson és a Brad Pitt–Angelina Jolie házaspárról, akiket mániákus mítoszépítőknek nevezett. Az egy ideig Afrikában önkénteskedő útirajzíró szerint ezek a hírességek csupán saját maguk fontosságát akarják elhitetni a világgal, továbbá hogy Afrikáról azt a hamis képet közvetítik, hogy a kontinens a pusztulás küszöbén áll, és külső erővel kell megmenteni. Theroux szerint ez eltereli a figyelmet Afrika valódi problémáiról.
