A Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (DITIB) nevű szervezet 900 németországi vallási közösséget fog össze, és közvetlenül a török állami vallásügyi hatóság irányítása alatt áll. A hatóság jelentőségét mutatja, hogy átszámítva 600 milliárd forintos költségvetése meghaladja számos minisztérium, például a külügyminisztérium büdzséjét, és 120 ezer munkatársat foglalkoztat.
A DITIB a Welt am Sonntag kérdésére azt ugyan nem árulta el, hogy mennyi pénzt kap Ankarától, de azt közölte, hogy jelenleg nagyjából 970 olyan hitszónok dolgozik a DITIB hálózatához tartozó németországi mecsetekben, akit a török állami vallásügyi hatóság küldött az országba. Megbízásuk öt évre szól.
A lap szerint a feladat az iszlám egy konzervatív szunnita válfajából és a török nyelvből álló „pántörök önazonosság” terjesztése és erősítése. A politika és a vallásos kultúra határai azonban esetenként összemosódnak, így előfordul, hogy a DITIB-hez tartozó mecsetekben a török kormánypártot, az Igazság és Fejlődés Pártját (AKP), valamint Recep Tayyip Erdogan török elnököt támogató propagandát folytatnak, de előfordulnak antiszemita megnyilatkozások is.
Az AKP ideológiája és a szalafizmus – a szélsőséges iszlamizmus Németországban leginkább elterjedt irányzata – közötti határ is elmosódik – mondta a Welt am Sonntagnak Abdel-Hakim Ourghi, a freiburgi egyetem vallástudósa, aki szerint az „Erdogan-kozmosz” egy sor alapvető kérdésben, köztük az erőszak alkalmazása vagy a férfi-nő viszony ügyében egy igen konzervatív, az iszlám VII. századi állapotának megfelelő vallásfelfogáson alapul, és a radikalizálódás „előszobáját” jelenti.
A kutató hangsúlyozta: veszélyezteti Németországban a társadalmi integrációt, ha „török polgártársaink vallásának jövőjét külföldről határozzák meg”.
Több politikus is bírálta a DITIB tevékenységét. A szervezetet „Törökország irányítja, és nem a német, hanem a török politikai felfogást közvetíti”, ami elkerülhetetlenül konfliktusokhoz vezet – mondta a Welt am Sonntagnak Joachim Herrmann bajor belügyminiszter, a Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, ismertetve pártja követelését, amely szerint az iszlám hitszónokok képzését állami felügyelet alá kell vonni. Hozzátette: a CSU mindenfajta külföldi politikai-vallási „hittérítést” elutasít, mert ez a tevékenység akadályozza a bevándorlók beilleszkedését.
Bírálták a DITIB-et a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) és az ellenzéki Zöldek részéről is, a CDU-s vezetésű szövetségi belügyminisztérium egy szóvivője viszont azt mondta, hogy a szervezet „folyamatos és konstruktív” együttműködéssel segíti a muzulmán kisebbség képviselői és a szövetségi kormány érdekegyeztető testülete, a Német Iszlám Konferencia (DIK) munkáját.
A Welt am Sonntag felidézte, hogy Ausztriában nemrégiben új törvényt alkottak a muzulmán vallás gyakorlásáról, és az „európai iszlám” kialakítását célzó törekvések jegyében nem hosszabbítják meg a külföldről fizetett hitszónokok vízumát, vagyis gyakorlatilag kiutasítják őket. A lap felvetette, hogy az osztrák gyakorlat „modell lehet Németországnak is”.
A 82 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. Tavaly a menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban.
