– Mindnyájatokat megölünk! – kiáltották a rendőrök, miközben egyikük a buszvezető mellkasának szegezte pisztolyát. A rendőrök a járműre leadott lövésekkel állították meg a diákokat szállító buszt, majd kiszúrták a kerekeit, és arra szólították fel a benne ülőket, hogy azonnal szálljanak ki.
A leszállított utasokat ezután sosem látták élve.
Ismert: 2014 szeptemberének egy kaotikus éjszakáján a mexikói Guerrero állambeli Igualaban 43 diák tűnt el, az eset a drogháborúkban egyébként sokat próbált Mexikót is megrázta, a diákok sorsa a rendőrséggel sok esetben összefonódó drogkartellek és a korrupció döbbenetes ügyévé terebélyesedett. (Mexikóban az elmúlt tíz évben több mint százezer ember vált gyilkosságok áldozatává.)
A diákok sorsát minden eddiginél részletesebben próbálja feltárni az a két nemzetközi jelentés, amelyek közül a másodikat az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság (CIDH) most vasárnap tette közzé. (A szervezet nemzetközi szakértők bevonásával vizsgálódott Mexikóban, korábban már nyilvánosságra hozott egy jelentést.)
A CIDH egy éven át kutakodott az eset felderítésének céljával, és mindkét jelentésükben súlyos bírálatokat fogalmaztak meg a hivatalos, állami vizsgálattal kapcsolatban. A hivatalos verzió szerint a korrupt helyi rendőrség átadta a lefogott diákokat az egyik drogkartellnek, akik megölték őket, majd egy szeméttelepen felgyújtották a holttesteket, és a folyóba dobták a maradványokat.
A nemzetközi nyomozóbizottság szerint azonban az ügy korántsem ennyire egyértelmű: noha a helyi rendőrség érintettségét a hivatalos vizsgálat sem vitatja, a CIDH szerint a szövetségi rendőrség és a katonaság egységei sem tudnak elszámolni tevékenységükkel azon az éjszakán, és azzal vádolják a kormányzatot, hogy az igazság felderítését kifejezetten akadályozta.
A CIDH új jelentése (spanyolul elolvasható itt) szerint az áldozatok két autóbusz utasai közül kerültek ki. Az ayotzinapai iskola diákjai Igualaba tartottak, azért, hogy segítséget és még több buszt szerezzenek, hogy később eljussanak egy nagy tüntetésre Mexikóvárosba. Az intézmény híres aktivistái gyakran vesznek részt különböző megmozdulásokon, ehhez pedig sokszor buszokat lopnak el, amiket később vissza is szolgáltatnak. A marxista ideológiát valló intézmény Mexikó egyik legszegényebb szegletében található, ezért van szükségük sokszor a „kölcsönbuszokra” ahhoz, hogy eljussanak egy-egy tüntetésre. A hatóságok és buszvállalatok javarészt tolerálták a „csínyt”, bevett szokás volt már – áll a The New York Times összefoglalójában.
Ez alkalommal a tanulók egyes beszámolók szerint négy, mások szerint öt autóbuszt tulajdonítottak el. A rendőrség azonban ezúttal meg akarta hiúsítani az akciót. Több buszt üldözőbe vettek, miközben lövéseket is leadtak az eltérített járművekre. Az egyik olyan buszt, amelyről utasok tűntek el, útakadállyal tartóztatták fel a rendőrök: itt az egyik diákot már a helyszínen halálos lövés érte, másokat később súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Egy telefonnal készített videón hallatszik, ahogy a fiatalok üvöltik, hogy fegyvertelenek, ne lőjenek rájuk. Ennek ellenére a rendőrök továbbra is célba veszik őket.
A másik olyan autóbuszt, amelyen a kérdéses diákok közül többen is utaztak, autós üldözés során tartóztatta fel a rendőrség.
Hogy mi történt pontosan a kaotikus éjszakán, nehéz kideríteni, annyi biztos, hogy az öt autóbusz utasa közül 43-an végezték a Guerreros Unidos kartell hóhérainak kezén. A hivatalos nyomozati okirat szerint mivel a kartelltagok úgy vélték, a diákok egy velük szemben álló csoport tagjai, meggyilkolták, majd egy szemétledobó helyen elégették őket, maradványaikat pedig egy folyóba dobták. A jelentés állításai ellenére egyelőre azonban csak egy diák, Alexander Mora maradványait sikerült azonosítani, a nemzetközi szakértők ezért megkérdőjelezik a tömeges gyilkosságot, vagy legalábbis annak időpontját és helyszínét (tehát nem találtak arra bizonyítékot, hogy mindegyik diákot megölték).
A mexikói nyomozók hivatalos verziója szerint az eset mögött az igualai polgármester, Jose Luis Abarca és felesége, María de los Angeles Pineda álltak, akik szoros kapcsolatban voltak a helyi drogkartellel. A hivatalos verzió úgy szól: a férfi nem akarta, hogy a diákok megzavarják a feleség kampányrendezvényét, ezért rendelte el a megállításukat. Az ok azonban ennél jóval bonyolultabb is lehet: María de los Angeles Pineda állítólag nemcsak a polgármester felesége, hanem a Guerreros Unidos drogkartell egyik feje is volt. A házaspárt azóta elfogták, jelenleg is vizsgálati fogságban vannak. Mellettük további 123 embert vettek őrizetbe, hallgattak ki, köztük 73 szövetségi rendőrt is, akik vélhetően kapcsolatba hozhatók az emberrablással. Huszonkét rendőrt letartóztattak.
Az állam szerint ezek a tények. A CIDH jelentése szerint azonban a hatóságok sok mindent eltitkolnak. Az ő nyomozásuk elé is akadályokat gördítettek, és nem jutottak hozzá kulcsfontosságú információkhoz. Szerintük például nemcsak a helyi rendőrök vettek részt az akcióban, hanem a hadsereg is figyelemmel kísérte a diákok mozgását. Ennek érdekében a nyomozócsoport többször kérte, hadd hallgassa ki az igualai katonai parancsnokság 27 tagját, de hiába, nem engedték nekik. A katonák részvételére szemtanúk beszámolóit hozzák fel. Ők azt mesélték, hogy miután a helyszín elcsendesedett, előmerészkedtek búvóhelyeikről és gyülekezni kezdtek az út mentén. Ekkorra már tanárok és újságírók is érkeztek a helyszínre. Állításuk szerint nem sokkal később két autóból golyóálló mellényes, sisakos férfiak fotókat készítettek az egybegyűltekről, majd 15 perc múlva visszatértek, és elindult a második lövöldözés. Hosszú-hosszú időn át nem érkezett semmilyen segítség, a sérültek öt órán keresztül feküdtek az eső áztatta úton.
A kaotikus este folyamán három diák mellett egy futballcsapat három tagja is életét vesztette, nekik semmi közük nem volt a buszeltérítéshez. Az őket szállító buszt valószínűleg összekeverték a tüntetők egyik járművével, ezért nyitottak tüzet rájuk.
Véletlenül drogszállító buszt kötöttek el?
A CIDH tovább vizsgálódott az ügyben, azonban egyéves megbízatásuk után a mexikói állam köszönte szépen, de nem kért a további közreműködésből. A nemzetközi nyomozók azt javasolták, érdemes lenne az ő teóriájuk mentén elindulni, miszerint a szerencsétlenül járt diákok véletlenül egy kartellek tulajdonában álló autóbuszt raboltak el, amelyet az Egyesült Államokba irányuló heroincsempészetre használtak. Ez lenne az ötödik busz, amely azonban a hivatalos vizsgálati anyagban nem szerepel – írja a CIDH jelentésből idézve több mexikói hírportál is.
A diákok szülei pedig rendületlenül tüntetnek, hogy megtudják az igazságot arról a szeptemberi éjszakáról és gyermekeik hollétéről. Egyelőre mindhiába.
