EP: Veszélyben a demokrácia Lengyelországban

A jogszabályváltozások az EP szerint veszélyeztetik az emberi jogokat és a jogállamiságot.

Az EP strasbourgi plenáris ülése a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális, a radikális baloldali és a zöldfrakció közös határozati javaslatát 513 igen szavazattal, 142 ellenében, 30 tartózkodás mellett fogadta el.

A határozat szövegében a képviselők hangsúlyozzák: a közelmúlt lengyelországi fejleményei aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy az alkotmánybíróság képes-e betartatni az alkotmányt és garantálni a jogállamiság tiszteletben tartását.

Az állásfoglalás határozottan felszólítja a varsói kormányt, hogy maradéktalanul tegyen eleget a Velencei Bizottság márciusi ajánlásainak, és tartsa tiszteletben az alkotmánybíróság ítéleteit. Ezzel arra utal, hogy bár a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény vitatott módosítását, a kabinet közölte, hogy az ítéletet nem teszi közzé a hivatalos közlönyben, és így nem is válhat hatályossá.

A dokumentumban a képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy ha Varsó nem tesz eleget a Velencei Bizottság ajánlásainak, akkor indítsa el az országgal szemben a jogállamisági eljárás második szakaszát.

A szövegben arra is kitérnek, hogy az európai intézményeknek szorosan figyelemmel kell követniük a lengyel kormány más lépéseit is, ugyanis az „alkotmányos válság mellett léteznek egyéb olyan kérdések is, amelyek komoly aggodalmat keltenek az Európai Parlamentben, ugyanis sérthetik az európai jogot és az alapvető jogokat, köztük a nők jogait is”. Ezzel valószínűleg a lengyel abortusztörvény esetleges módosítására utal az EP.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője kedden leszögezte, a határozattervezet készítői nem Lengyelország ellen, hanem a jogállamiság mellett foglaltak állást. „Erős Lengyelországra van szükségünk az EU-ban, de az új kormány sajnos olyan utat követ, amely megfoszt minket egy ilyen erős Lengyelországtól” – mondta a politikus.

Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport (SD) vezetője kifejtette: Lengyelországnak nem volt kötelező csatlakoznia az Európai Unióhoz, de miután már ezt önként megtette, nem sértheti meg a közösség értékeit és alapelveit. „Nem hunyhatunk szemet más, aggasztó és visszalépést jelentő intézkedések sora felett, mint az abortusz esetleges kriminalizálása, a médiatörvény vagy a titkosszolgálatokra és a rendőrségre vonatkozó szabályok módosítása” – közölte Pittella.

Az EP liberális frakcióját (ALDE) vezető Guy Verhofstadt közleményében hangsúlyozta, az állásfoglalás közös elfogadása azt az üzenetet közvetíti, hogy az EP nem marad tétlen az európai alapelvek, értékek és törvények megsértése esetén.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, volt lengyel kormányfő ugyancsak bírálta a varsói kormányt. „Van egy javaslatom, habár nem vagyok a lengyel kormány tanácsadója, és kétlem, hogy a lengyel kormányt érdekelnék a tanácsaim, ez azonban egy általános jellegű tanács: ha a hatalom nem szeretné, hogy a nemzetközi közvélemény a tevékenységével foglalkozzon, akkor ne adjon rá okot. Ma túl sok van ezekből az okokból” – fogalmazott Tusk.

A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja, amely az Európai Néppárt frakciójához tartozik, nemmel szavazott az EP-határozatra. A képviselőcsoport úgy vélte, hogy a „demokratikusan megválasztott lengyel kormány ellen indított politikai támadás kontraproduktív”. A képviselőcsoport elutasítja a Lengyelországgal szemben alkalmazott kettős mércét.

Az utóbbi időben számos bírálat érte az őszi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutó Jog és Igazságosság (PiS) pártot, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát, és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

Az EP egyébként szerdán elutasította azt a lengyel személyt, akit a varsói kormány az Európai Számvevőszék tagjának javasolt. Janusz Wojciechowski a kormánypártot, a PiS-t képviseli, s noha megígérte, hogy ha megválasztják, függetlenként végzi majd a munkáját, a képviselők 358 nem vokssal 288 igen ellenében leszavazták. A vele egy időben javasolt szlovén, lett, cseh és szlovák jelölteket viszont jóváhagyták.

„Nagyon rossz, hogy sor került a határozat elfogadására” – értékelte Stanislaw Karczewski, a lengyel szenátus elnöke, azt állítva, hogy ez egyaránt kedvezőtlen hatással lesz az Európai Unióra és Lengyelországra. A jövőben megerősödnek azok a körök, amelyek szkeptikusak az unióval szemben – vélekedett Karczewski. A szenátusi elnök ugyanakkor kijelentette: „a tapasztalat bizonyította, hogy az európai parlamenti határozatokban korábban szintén bírált Magyarország sikeresen végrehajtotta reformjait, és most a változások miatt dicsérik is”. A fő ellenzéki párt, a PO nevében nyilatkozó volt külügyi államtitkár, Rafal Trzaskowski viszont úgy találta: a szerdai határozat „objektív módon beszél a lengyelországi fejleményekről”.

Lengyelországban nincs veszélyben a demokrácia – hangsúlyozta a lengyel kormányfő a közszolgálati televíziónak szerda este adott interjújában. Beata Szydlo kijelentette: az európai parlamenti határozat nem tényszerű, hanem kizárólag politikai megfontolásokat tükröz.

„Nem becsülöm le az Európai Parlament álláspontját, mindazonáltal úgy vélem, hogy a több válsággal is küszködő Európai Uniónak sok más lényeges dologgal kellene foglalkoznia, például a migrációval” – értékelte.