Újabb szög a felvidéki magyar értelmiség koporsójába – állt a Szabad Újság április 6-i számának címlapján. Mint arról a lap szerkesztőségi jegyzetében beszámolt, a határon túli magyar kultúrát támogató budapesti Bethlen Gábor Alap (BGA) megtagadta a támogatást a hetilaptól. Neszméri Tünde, a Szabad Újság főszerkesztő-helyettese megerősítette az írásban olvasható állítást, miszerint a kormány korábban ahhoz a feltételhez kötötte a segítségnyújtást, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) bekerül a pozsonyi parlamentbe. Ez nem történt meg, az MKP-nak immár harmadszorra sem sikerült elérnie az ötszázalékos bejutási küszöböt a márciusi szlovákiai megméretésen. Lapunk úgy tudja, Orbán Viktor miniszterelnök már korábban elvesztette bizalmát az MKP-ban, amely az utóbbi években nem tudott lényegi eredményeket felmutatni kisebbségi kérdésekben, de a magyar–szlovák államközi viszony alakításában sem. A mostani választási bukás az utolsó cseppet jelentette a pohárban.
Neszméri Tünde – elmondása szerint – két olyan informális egyeztetésen is részt vett, ahol magyar kormánytisztviselők kimondták, ha az MKP bekerül a parlamentbe, „akkor beszélgethetünk a támogatásról”. A pozsonyi Új Szó napilap megkeresésére a BGA cáfolta, hogy a támogatással kapcsolatos döntés összefüggésben lenne a Berényi József vezette párt szereplésével. Az elmúlt években egyébként a magyar állam évente negyvenmillió forinttal támogatta a magát konzervatív lapként meghatározó Szabad Újságot. A BGA nem indokolta meg még az érintett hetilap tulajdonosának sem, miért marad el idén a támogatás. Neszméri Tünde lapunknak elmondta, a Szabad Újság a szlovák kormányhivatal nemzeti kisebbségi főosztályától pályázaton elnyert egy kisebb öszszeget, de ez a lap fenntartásához kevés, így a hetilap patthelyzetbe került, Varga Péter, a kiadó igazgatója keresi a további forráslehetőségeket. – Amennyiben nem sikerül pénzt szerezni, az újság meg fog szűnni – fogalmazott a főszerkesztő-helyettes. Azon kérdésünkre, korrekt eljárásnak tartja-e, hogy politikai pártok választási eredményei alapján dőlhetnek el állami támogatások, Neszméri Tünde nemmel válaszolt, de hozzátette: ezt egy beszélgetés során elhangzott információkra alapozva feltételezik. Mint mondta, a lap megszűnésével elsősorban a felvidéki magyarság veszít. Emlékeztetett arra, hogy a Felvidéken jelenleg egy országos magyar napilap jelenik meg, amely a választási kampányban erőteljesen támadta az MKP-t (az Új Szó a Bugár Béla vezette Most–Hídhoz áll közel – a szerk.). Hírportálból több van, azok fenntartása olcsóbb, mint a kiadott lapoké. A közszolgálati rádiónak van magyar stúdiója egész napos programmal, a televízióban heti pár órás műsort sugároznak magyarul. A főszerkesztő-helyettes megjegyezte, a szerkesztőségek között kialakult szakadékok annyira elmélyültek, hogy egy közös szakmai egyesület kialakítása szinte lehetetlen. – Ezek az állapotok egyébként a felvidéki magyar társadalomban kialakult helyzetet is tükrözik. Az asszimiláció és az arra építő politikusok megosztották a magyarságot, ennek következményei már látszanak. Ha nem sikerül megállítani az asszimilációt, akkor néhány évtized múlva iskoláink is bezárják kapuikat, hiszen nem lesz gyermek az osztályokban. Ez látszatra talán nem függ össze a sajtó helyzetével, de ha nem lesz olyan olvasó, aki igényli a magyar újságokat, nem lesz szükség azok kiadására sem – fogalmazott Neszméri Tünde, aki maga is az MKP képviselőjelöltje volt.
Közben az Új Szó arról írt, hogy az erőviszonyok átrendeződése látszik a támogatásokon keresztül, hiszen míg 2015-ben csak tizenötmillió forinttal kellett beérnie a Duray Miklós volt MKP-alelnök vezette Szövetség a Közös Célokért kiadásában megjelenő Felvidék.ma hírportálnak, addig idén több mint négyszer annyi magyar állami támogatás jut a portálra, mint tavaly. Az MKP-ban egyébként jelenleg hatalmi harcok dúlnak, a korábbi elnökség lemondott. A Durayékhoz közel álló portál kitömése pénzzel alighanem a párton belüli radikális vonal melletti állásfoglalás Budapestről.
