Carly Fiorina üzletasszony, a Hewlett-Packard számítástechnikai óriáscég egykori milliomos elnök-vezérigazgatója az egyedüli nő, aki indult az idei elnökválasztást megelőző republikánus előválasztási procedúrán. Noha februárban visszalépett a versengéstől, a jelenleg Donald Trump mögött második helyen álló Ted Cruz az alelnökjelölti „kinevezéssel” most mégis visszahozta őt a porondra.
Egyáltalán nem szokványos, hogy egy elnökjelölt-aspiráns saját alelnökjelöltet nevezzen meg, ilyen az utóbbi negyven évben mindössze kétszer fordult elő, de egyszer sem bizonyult túl jó ötletnek. 1976-ban Ronald Reagan Richard B. Schweiker pennsylvaniai szenátort nevezte ki reménybeli helyettesének, de végül elbukott a konvención, Jerry Brown pedig 1992-ben Jessy Jackson bevetésével próbálkozott, szintén kevés eredménnyel.
Fiorina reaktiválása mellett szólhat ugyanakkor, hogy Ted Cruz legnagyobb republikánus ellenlábasa, az elnökjelöltségre jelenleg jóval esélyesebb Donald Trump nem túl népszerű a női szavazók körében, így a jobboldali érzelmű hölgyek szimpátiájának megnyerésére jól jöhet Cruznak az újdonsült szövetséges. Trump és Fiorina korábban már össze is csapott egymással, az ingatlanmilliárdosból lett elnökjelölt-aspiráns ugyanis megjegyzéseket tett Fiorina külsejére, hangjára, sőt még az üzleti teljesítményére is. „Nézzenek már az arcára! Van bárki is, aki erre szavazna?” – fakadt ki Trump egy interjúban az akkor még versenyben lévő vetélytársra. Mivel azonban az ingatlanmágnásnak női szavazókat is maga mellé kell állítania, hasonló kirohanások már nem biztos, hogy beleférnek az előválasztások végjátékában.
Egyértelműnek tűnik, hogy Cruz csapata Fiorina segítségével próbálja megnyerni a június 7-i kaliforniai előválasztást, ha ugyanis Cruz itt is veszít Trumppal szemben, nem marad esélye utolérni az ingatlanmogult. Fiorina viszont 2010-ben fölényesen győzött a helyi republikánus szenátorjelöltségi versenyfutás alkalmával, vagyis kétségkívül népszerű a nyugati parti állam jobboldali szavazói között. Az már más kérdés, hogy ezek után kikapott demokrata párti ellenlábasától, így nem jutott be a szenátusba.
Mivel Kaliforniában nyerhető el egyszerre a legtöbb delegátus támogatása, a júniusi előválasztás döntő ütközet lehet Trump és Cruz, a még reálisan versenyben lévő két republikánus elnökjelölt-aspiráns között. Kaliforniában 172 küldött megnyerése a tét, a győztes pedig mindent visz. Trumpnak a keddi győzelmeivel – egyszerre öt államban mért csapást pártbeli ellenfeleire – 950 delegátusa van, ami az automatikus elnökjelöltséghez a republikánusoknál szükséges 1237 delegátus 77 százaléka, míg Ted Cruz jelenleg 560, John Kasich ohiói kormányzó 153 küldött támogatását élvezi. Csakhogy Cruz szénája Kaliforniában sem áll túl jól: a felmérések szerint Trumpot 48, Cruzt viszont csak 28 százaléknyian támogatják.
Legközelebb jövő kedden Indiana államban csapnak össze a republikánusok, ahol 57 delegátus támogatásának elnyerése a tét. Kulcsfontosságú lenne, hogy Cruz ne hagyja jobban elhúzni Donald Trumpot.
