A terrorszervezet ezt „az ellenséges pozíciók elleni széles körű támadássorozatokkal, öngyilkos merényletekkel [ ] és a városközpontokban tevékenykedő ellenséges parancsnokok meggyilkolásával” kívánja elérni.
A tálibok ellenségükként elsősorban az országban tartózkodó, általuk megszállónak nevezett amerikai és NATO-katonákat jelölték meg, de a Nyugat szolgáiként megbélyegzett afgán hadsereg és kormány is a célkeresztjükben áll.
A tálibok betolakodók elleni „szent háborúja” immáron tizenötödik éve zajlik. A külföldi csapatok kivonulása a fegyveresek egyik fő feltétele ahhoz, hogy a központi kormánnyal tárgyalóasztalhoz üljenek. A közvetlen béketárgyalások előremozdításának érdekében január óta afgán, pakisztáni, kínai és amerikai tisztségviselők többször is találkoztak hol Iszlámábádban, hol Kabulban, de az erőfeszítések mindeddig nem jártak sikerrel.
Az offenzívának a tálib mozgalom 2013-ban meghalt vezetője és alapítója, Omar molla után az Omari hadművelet nevet adták.
Omar halálát két évig titkolták. Amikor kitudódott, heves belharcok törtek ki a rivális tálib vezetők között. A közlemény szerint a milícia új irányítója, Manszúr molla két éven át elődje nevében vezette a felkelést.
A bejelentésben az is szerepel, hogy a tálibok ellenőrizte területeken „a jó kormányzást szavatoló mechanizmusokat vezetnek be”. A harcosokat továbbá arra utasították, hogy védelmezzék a polgári lakosokat és a civil infrastruktúrát. A közleményben hangsúlyozzák, hogy a civileknek nincs mitől félniük.
Az ENSZ szerint Afganisztánban tavaly tizenegyezer civilt öltek vagy sebesítettek meg a harcokban.
