„Kína a gyökerénél kezeli a problémát”

Tuan Csie-lung, kínai nagykövet a készülő reformokról, a két ország kapcsolatairól és a terrorizmusról.

Visszafogjuk az egységnyi GDP-re jutó vízfelhasználás mértékét is, a terv szerint ezt 23 százalékkal csökkentjük, miközben az ország erdőterülete 23 százalék lesz. Kitűzött cél az is, hogy a környezettudatos lépésekkel a városokban öt év múlva a jó levegőminőségű napok száma éves szinten 80 százalékra emelkedjen. A negyedik csomagban folytatjuk és elmélyítjük az 1978-ban meghirdetett reform és nyitás politikáját. Ennek segítségével növelni szeretnénk a szolgáltatás arányát kereskedelmünkben, ezzel javítva a külkereskedelem minőségét. Teljes mértékben kialakítjuk a negatív lista rendszerét, ennek segítségével ki tudjuk bővíteni az engedélyezett területeket és üzleti tevékenységeket, ezáltal fokozatosan kiépítjük a magas szintű szabad kereskedelmi kerületeket. Az ötödik csomag pedig a lakosság életszínvonalának javítása. Mindenkinek részesülnie kell a fejlődés eredményéből, ezért a következő öt évben fenntartható, igazságosabb társadalmi ellátórendszert építünk ki. A cél ugyanis a középosztály arányának növelése a társadalomban. Ötvenmillió új munkahelyet szeretnénk létrehozni a városokban, s növeljük a kultúra támogatását. Úgy gondolom, a most elfogadott ötéves terv a jövőben is biztosítja Kína fejlődését, a sajtóban a GDP csökkenése miatt gyakran említett „kemény landolást” ezért nem tartom esélyes következménynek.

– Sokszor elhangzott az úgynevezett „kínálati oldalon történő strukturális reform”, ez alatt pontosan mit kell érteni?
– Jelenleg a kínai fejlődés mind a kereslet, mind a kínálat oldalán kihívásokkal néz szembe. Főleg a kínálati oldalon vált szükségessé a strukturális reform, ezért átalakítjuk a gazdaság kínálati szerkezetét, csökkentjük a nem hatékony és alacsony minőségű áruk mennyiségét. Jelenleg az egyik legfontosabb feladat a túlkapacitás felszámolása, illetve a túlkapacitás miatt felhalmozódott termékek eladása. Ezzel csökkentjük a termelési költséget, miközben fejlesztjük a feltörekvő és modern szolgáltatási ágazatot, így növeljük a kínálat alkalmazkodóképességét.

– A strukturális reform miatt várhatóan sok kínai veszíti majd el a munkahelyét. A pekingi kormány hogyan kezeli ezt a problémát?
– Ez nagyon fontos kérdés, amiben a kínai kormány is eltökélt, amit Li Kocsiang (Li Keqiang) miniszterelnök az Országos Népi Gyűlés ülése utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozott. A strukturális reformmal tudjuk ugyanis felszabadítani a piacban rejlő erőt és lehetőséget. Az acél- és széntermelés megreformálására eddig is nagy erőfeszítések történtek, az acélgyártásban például százmillió tonna túlkapacitást számoltunk fel. Az ezekben az iparágakban dolgozóknak kötelességünk új munkahelyet biztosítani. A központi és a helyi kormányzatok is szeretnék elkerülni, hogy tömeges elbocsátásokra kerüljön sor, ezért eddig mintegy 100 milliárd jüant különítettünk el a munkahelyváltások lebonyolítására, s a keret a jövőben tovább növelhető. Új munkahelyeket fog létrehozni a szolgáltató ipar, amely jelenleg a kínai GDP-nek 50,5 százalékát adja. Bár ez a szám más, fejlett országok esetében magasabb, a következő öt évben Kínában további növekedés várható. De munkahelyeket hoznak majd létre a kis- és középvállalatok is. Mint említettem, az ötéves terv keretén belül támogatjuk a kis- és középvállalkozásokat, ösztönözzük a lakosság vállalkozó kedvét. Ennek érdekében már történtek lépések, csökkentettük a vállalkozások adminisztrációs terheit. A 2015-ös statisztika szerint 21,6 százalékkal több új vállalatot regisztráltak, ami azt jelenti, hogy a kínai hatóságok naponta átlag tizenkétezer vállalatot jegyeznek be.

– A kínai ötéves terv egyik kulcsszava a jóléti állam megerősítése. A jóléti állammal pedig a szociális rendszer megerősítése is szükségessé válik. Milyen költségigénnyel jár ez, és miből fedezi majd a kínai állam?
– A kínai társadalombiztosítási rendszer az elmúlt harminc évben állandó reform alatt van, fejlődése során a piacgazdaság útjára lépett. Ennek építjük ki a keretét, ami a nyugdíjbiztosításból, az egészségbiztosításból, valamint a minimálbérből áll, alapjai pedig a társadalmi segély és juttatás, továbbá a társadalombiztosítás. Az elmúlt időszakban a társadalombiztosítási rendszer nagy többletre tett szert. A nyugdíjbiztosításé például az elmúlt évben több mint 340 milliárd jüan volt, teljes összege pedig 3400 milliárd jüan. Ezen túlmenően a kínai kormány rendelkezik további tartalékokkal a társadalombiztosítási alapban. A jóléti állam kiépítéséhez hozzátartozik, hogy, ahogyan azt Li Kocsiang miniszterelnök is hangsúlyozta, a bérjárulékokat a következő öt évben csökkenteni fogjuk, ezzel is mérsékelve az emberek terheit. A tapasztalataink összességében jók. Kína mindig sikerrel támaszkodott saját pénzügyi és ellátási rendszerére.

– Mi a véleménye arról, hogy az amerikai elnökválasztási kampányban a demokraták és a republikánusok is hátat fordítanak a Barack Obama elnök által kezdeményezett TTIP-tervnek? Mit gondol, milyen fordulatot hozhat Kína és az Egyesült Államok együttműködésében a soron következő elnökválasztás?
– A TTIP-t illetően a kínai fél továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a kereskedelem során mindenhol tartsák be az átláthatóság, a nyitottság és az igazságosság elvét. Kína és az EU között a kapcsolatok jól fejlődnek, az uniós országokkal jó kereskedelmi kapcsolatokat ápolunk. Az Egyesült Államokkal 1979-ben vettük fel a diplomáciai kapcsolatot, azóta különböző tapasztalataink voltak, de viszonyunk stabilan fejlődik. Kína és az Egyesült Államok tavaly 560 milliárd dollár értékben kereskedtek, így az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere Kína. Bízom benne, hogy ha a két fél kiáll a kölcsönös kommunikáció megerősítése, az egyenlő bánásmód, a tisztelet és a kölcsönös előnyök elve mellett, akkor kapcsolataink fejlődni fognak.

– Kína mindenesetre kitart az egy övezet, egy út (OBOR) kezdeményezés mellett. Korábban több terv is elhangzott az infrastrukturális fejlesztéseket illetően: az Oroszországon és Közép-Ázsián áthaladó vasútvonalak és a tengeri hajóútvonalak mellett a Budapest–Belgrád vasút is felmerült. Hol tartanak a megvalósításában?
– Hszi Csin-ping (Xi Jinping) államelnök három évvel ezelőtt hirdette meg az egy övezet, egy út tervet, azóta sok ország, köztük Magyarország is aktívan részt vesz benne. Úgy gondolom, ezzel a kezdeményezéssel Kína nemcsak saját gazdaságát fejleszti, hanem hozzájárul a nemzetközi gazdaság fejlesztéséhez is. A program öt területet, a politikai, az emberek közötti, a kereskedelmi, az infrastrukturális és pénzügyi kapcsolatok erősítését foglalja magában. Jelenleg Kínában több mint 18 ezer kilométer vasútvonal működik, az egy övezet, egy út ezt részben már összekapcsolta a közép-ázsiai régió országaival. Több Európába irányuló vasútvonal is létrejött, ez a kereskedelmen is érződik. Jelenleg az egy övezet, egy út mentén fekvő országokkal együtt tervezzük hat nagy gazdasági folyosó kiépítését: Kína–Mongólia–Oroszország, Új eurázsiai szárazföldi híd, Kína–Közép-Ázsia–Közel-Kelet, Kína–Indokínai-félsziget, Kína–Pakisztán, Kína–India–Mianmar–Banglades. Kiállunk amellett, hogy ha egy ország érdekelt az infrastrukturális beruházásban, számíthat Kína támogatására. A Budapest–Belgrád vasútvonal integrálása az egy övezet, egy útba ezért fontos kérdés. Tavaly Kína és tizenhat közép- és kelet-európai ország vezetői csúcstalálkozóján a magyar és a szerb miniszterelnök aláírta a Budapest–Belgrád vasútvonal Magyarországi szakaszának rekonstrukciójáról és a pénzügyi együttműködésről szóló dokumentumot. Ezzel hivatalosan kezdetét vette a Kínát a közép- és kelet-európai régióval összekapcsoló első infrastrukturális program. A felek tehát elkötelezettek a beruházást illetően, s bízom benne, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal hozzákapcsolódik majd a Görögországban található Pireusz kikötőhöz is. Ez sokat javítana a Kína és Kelet-Közép-Európa közötti gazdasági kapcsolatok kiépítésén. A beruházásokat támogatására létrejött az Ázsiai Infrastrukturális és Fejlesztési Bank, ami elsősorban a közlekedés, az energia és a vidékfejlesztés területén nyújt hitelt. A kínai kormány pedig létrehozta a Selyemút Alapot, ezzel is biztosítva a beruházások anyagi hátterét.

– A közép- és kelet-európai országok versengenek egymással a kínai tőkéért, az egy övezet, egy út programot kihasználva szeretnének összeszerelő üzemeket, logisztikai központokat kialakítani. Milyen befektetésekre számíthat Magyarország?
– Magyarország mindig is támogatta a Kína és Kelet-Közép-Európa közötti együttműködést, amiért hálásak vagyunk. Szeretnénk a jövőben elmélyíteni kereskedelmi kapcsolatainkat. Kína eddig a kelet-közép-európai régióba ötmilliárd dollárnyi tőkét fektetett be, ebből Magyarországnak hárommilliárd dollár jutott, ami tudtommal ötezer új munkahelyet teremtett. Ilyen vállalkozás volt például a Wanhua vegyipari cég, a Huawei infokommunikációs cég, a Bank of China is itt hozta létre regionális valuta központját. Hamarosan egy éve vagyok Magyarországon hivatalban, s az a tapasztalatom, hogy az üzletemberek szívesen utaznak ide. Magyarországnak jó a földrajzi elhelyezkedése, megfelelő infrastrukturális hálózattal és magasan képzett munkaerővel rendelkezik. Múlt héten Budapesten rendezték meg a kínai–magyar gazdasági vegyes bizottság tizenkilencedik ülését, ahol megállapodtunk abban, hogy a magyar mezőgazdasági termékek exportját bővíteni fogjuk. Megerősítjük az együttműködést a termelésben, a biotechnológiában, illetve a közlekedésben. Úgy gondolom, a Magyarországra irányuló kínai tőke mennyisége a jövőben emelkedni fog.

– Az elmúlt hetekben Európában újabb terrortámadás történt, ezúttal Brüsszelben. Hogyan látja Európát a merénylet szemszögéből, mit gondol a menekültválságról?
– A kínai kormány és a kínai nép a leghatározottabb formában elítéli a terrorizmus minden formáját. Őszinte részvétünket fejezzük ki az áldozatok iránt, együtt érzünk a hozzátartozókkal és a merényletek sebesültjeivel. Kína arra törekszik, hogy nemzetközi együttműködés alakuljon ki a terrorizmus megállítására. A menekültválság szerintem azt bizonyítja, hogy globális faluban élünk, s ha valahol konfliktus tör ki, annak hamarosan a világ más részén is következményei lesznek. A kínai gondolkodás hagyományosan nemcsak felületesen, de a gyökerénél kezeli a problémákat, a menekültválság gyökere a fejlődés kiegyensúlyozatlansága és a régió instabilitása. Figyelemmel kísérjük az EU és Magyarország megoldási kísérleteit a menekültválságra, megértjük a lépéseket. A kínai kormány humanitárius segítséget nyújtott a háborúval sújtott közel-keleti térség országainak, ezzel is próbálunk hozzájárulni a probléma gyökerénél való megoldásához.