Bali Lóránt szerint azonban a migránsok visszafordítása csak a kezdeti lépés. „Ennek a jelentősége csupán annyi, hogy a visszaszállítást követően a tömeg az unió schengeni határán kívülre kerül. De ettől még maga a bevándorlási hullám nem áll meg” – hangsúlyozta.
A szakember szerint így a közel-keleti és a közép-ázsiai válsággócok felől továbbra is ugyanebbe az irányba érkeznek majd a menekültek. Emiatt pedig kettős nyomás hárul a török hatóságokra: egyrészt kezelniük kell az ország keleti részén már tartósan meglévő humanitárius válságot, másrészt az ország nyugati partvidékén is egy krízisgóc jön létre, amely társadalmi, szociális és biztonságpolitikai nehézségeket fog okozni – például még inkább visszavetheti a turizmust.
Az EU–Törökország-megegyezés így tulajdonképpen csak a Görögországra nehezedő nyomást fogja valamelyest mérsékelni, magát a migrációs válságot nem oldja meg, csak áthelyezi a humanitárius válság helyszínét az unión kívülre.
Kérdésünkre, hogy ez az áradat mennyiben érinti majd hazánkat, Bali Lóránt elmondta: addig, amíg Szíriában, Irakban és Afganisztánban a biztonsági és a gazdasági helyzet nem rendeződik, bizonyosan számolni kell majd a balkáni útvonallal.
A szakértő szerint ugyan a nyomás várható mértéke jelen pillanatban nehezen határozható meg, szinte biztosra vehető, hogy a következő hetekben napi szinten legalább 100–300 migránssal lehet majd számolni a magyar–szerb határon. Sőt a tavasz érkeztével növekedési tendencia is elképzelhető, mert alternatív útvonalak jöhetnek létre.
