A légitársaságokhoz jegyet váltó utasnak továbbra is a megszokott adatokat kell megadnia: nevét, címét, telefonszámát, az utazási időpontokat, jegyinformációkat, a fizetés módját, ülésének számát, poggyászinformációit.
Az új irányelv valódi jelentősége a megadott információk felhasználásához kapcsolódik, mégpedig EU-n kívüli utazások esetében. Ha ugyanis egy utas EU-n kívüli országba, például Irakba utazik vagy akár Damaszkuszból Brüsszelbe érkezik, az érintett uniós tagállam erre felhatalmazott szerve az utas adatait megkapja a légitársaságtól.
E szolgálatok felelősek az utasadatok begyűjtéséért, tárolásáért, analizálásáért, valamint más tagállamok hasonló szerveivel és az Europollal való információcseréért. Így könnyebben kiszűrhetők lesznek a Közel-Kelet és az európai tagállamok között ingázó, az Iszlám Állammal szimpatizáló terroristák, akiknek adatai bekerülnek az európai nyilvántartásba.
Tekintettel arra, hogy amint a közelmúlt példái mutatják, a terroristák is akadálytalanul közlekednek a schengeni rendszeren belül, így kivételes esetekben EU-n belüli utazásokra is kiterjeszthető lenne az adatgyűjtés. Az információkat felhasználni azonban csak terrorveszély vagy súlyos bűncselekmény gyanúja (például ember-, drog és fegyverkereskedelem) kapcsán lehet, minden esetet egyedileg mérlegelve. Tekintettel arra, hogy irdatlan mennyiségű adat kezeléséről van szó, a jogvédőknek számos kifogásuk akadt.
Legalább 500 millió euróba kerül, minimum két évig tart, mire sikerül mindenütt bevezetni, s ki tudja, milyen ellenőrizetlen célokra használják fel az összegyűjtött adattömeget. Ráadásul a párizsi és brüsszeli tragédia sem az információhiányra vezethető vissza, hiszen az elkövetők ismertek voltak a bűnüldöző szervek előtt.
Ezek a most megszavazott légiutas-adatnyilvántartási rendszer (PNR) jórészt baloldali ellenzőinek érvei az Európai Parlament (EP) által múlt csütörtökön elfogadott irányelv ellen. „Nem arról van szó, hogy a PNR csodaszer lenne, de azok az országok, amelyek már bevezették, bizonyították, hatékony eszközről van szó.” – vette védelmébe az irányelvet az EP-ben a téma jelentéstevője, a brit Timothy Kirkhope, konzervatív képviselő.
Álláspontja szerint a PNR segítségével a titkosszolgálatok a korábbinál hatékonyabban szűrhetik ki a gyanús személyeket. A 2001 szeptember 11-i amerikai terrortámadást követően vezették be, az Egyesült Királyságban is évek óta működik, szakértők szerint eredményesen.
Az EP-ben éveken át tárgyalt javaslat szerint azonban az adatokat csak öt évig lehet majd megőrizni, hat hónap után pedig csak személyazonosításra alkalmatlan módon lehet majd tárolni (kivételek persze itt is akadnak). Tilos ugyanakkor minden olyan adat kezelése, amely az utas faji-, vallási, etnikai hovatartozására, politikai véleményére, szexuális orientációjára utal.
– Egy helyi áruház klubkártyájának igényléséhez több adatot adunk meg nap mint nap – hűtötte le az aggodalmaskodókat Kirkhope. A jogszabály életbe lépéséhez nem kell sokat várni, az Európai Tanács jóváhagyását és a közzétételt követően a tagállamokon a sor, hogy megalkossák a működtetéshez szükséges feltételeket.
