A pokolba visz az elektromos cigaretta?

Az Egyesült Államokban komoly zúgolódás van az állami szigorral szemben, hazánk a napokban keményít be.

Világok harca, avagy így megy ölre a XX. század a XXI.-kel. Nagyjából így jellemzik az elektromos cigarettákkal (e-cigaretta) kapcsolatos világszerte érzékelhető hatósági szigort a nemzetközi sajtóban. Az elmúlt időszakban többek között az Egyesült Államokban vezettek be nagyon komoly szabályozást az e-cigarettákra, s ezek alapján az látszik, hogy a törvényhozók egy polcra rakják a vízgőz-technológiával működő szerkezeteket a normál cigarettákkal.

A jelenlegi formáját 2003-ban kidolgozó kínai vegyész, Hon Lik szerkezete egy évvel később robbant a piacon, azóta pedig nagyon sok dohányos tért át erre a módszerre. Nagy-Britanniában például 2012-ben még mintegy 700 ezren használtak e-cigarettát, míg tavaly már 2,6 millióan. A termék akkor vált igazán népszerűvé, amikor világszerte szépen lassan kiszorították mindenhonnan a hagyományos cigarettát. Egy e-cigarettával ugyanis simán lehetett „pöfékelni” egy kocsmában, szórakozóhelyen, vagy épp a tömegközlekedési eszközön, mert ami kijön a tüdőből, nem más, mint vízgőz. S való igaz, az illatukon kívül – már amelyik egyáltalán ilyen, vannak ugyanis szagtalan kapszulák is – nemigen zavarnak senkit. A hagyományos dohánylobbinak közben a hirtelen jött népszerűség eléggé szúrta a szemét.

A termékkel kapcsolatban egyébként az egyik legkomolyabb kérdés – amit sokszor a dohánylobbi kukacoskodásának számlájára írnak az e-cigaretta támogatói – az egészségkárosító hatása. Tanulmányok hada üti egymást, az egyik szerint ugyanolyan ártalmas, mint a hagyományos dohánytermékek, míg más kutatások szerint egyáltalán nem ártalmas az egészségre, s ez az egyetlen út arra, hogy a függők végleg letegyék a cigarettát. Főleg úgy, ha a nikotint is tartalmazó fiolák helyett később az azt nem tartalmazó folyékony sűrítményeket „füstölik el”. Az egészségkárosítás kérdésével kapcsolatos legkomolyabb bizonytalanság az, hogy mivel alig több mint bő egy évtizede van csak forgalomban, nem ismerjük hosszú távú hatásait. A törvényhozók is legtöbbször ezzel szoktak érvelni, amikor azt magyarázzák, miért vezetnek be szigorú szabályozást.

A másik sokat hangoztatott ok a szabályozatlanság. Mivel új technikáról van szó, a gyártás valóban gyakorlatilag szabadon folyik, az e-cigaretták túlnyomó többségét Kínában állítják elő, s a kapszulák tartalma, összetétele sincs szabályozva, felügyelve. Ugyancsak vita tárgyát képezi, hogy a nikotinmentes fiolák ugyanolyan károsak-e, mint az azt tartalmazók. Az EU szerint például nem, ám ahogy a nemzeti jogalkotásokat figyeljük, ezt a véleményt egyre kevesebben osztják.

Az Európai Unióban amúgy jelenleg mindenhol legális a használata, kivéve Dániában, ahol de facto illegális. Magyarországon, Svédországban, Finnországban, illetve két nem uniós európai államban, Norvégiában és Svájcban a nikotinos fiolák forgalmazása tilos, vagy épp a törvények lehetetlenítik el a dolgot (például évekig tartó engedélyeztetéssel), s csak az azt nem tartalmazó kapszulák legálisak.

Az amerikai élelmiszereket és gyógyszereket ellenőrző és szabadalmaztató hivatal (FDA) nemrég szabályozta az e-cigaretta gyártását, forgalmazását és használatát. A 499 oldalas dokumentum tulajdonképpen a hagyományos cigarettákkal állítja egy sarokba a terméket. Ennek értelmében ugyanúgy és ugyanazokon a helyeken lesz tilos a használatuk, mint a normál cigarettáknak. Nem lehet közintézményekben, parkokban, tömegközlekedési eszközökön szívni a vízgőzös eszközt. Az FDA szigorúan szabályozza a gyártást is, a kapszulák összetevőinek szigorú feltüntetését követeli meg, illetve állami keretek közé helyezi az árusítást, és egyes esetekben meg is adóztatja a terméket.

A május elején 90 napos türelmi idővel tulajdonképpen majdnem az összes amerikai szövetségi államban életbe léptetett regula ellen azonban általános a felzúdulás. Szerkesztőségi vezércikkekben küldik el melegebb éghajlatra a szakhatóságot, mondván, mindennek semmi köze az egészséghez, a dohánylobbi így nyomja le az e-cigaretta-ipart, amelyet ráadásnak kivégez az állami kontroll.

Azzal még nagyon sok dohányos egyetért, hogy kiskorúak nemhogy simát, e-cigarettát se vegyenek, vagy hogy a hagyományos dohánytermékeket száműzni kell az új regulában is szereplő helyekről. Felháborítónak tartják ugyanakkor, hogy a vízgőzt miért veszik egy kalap alá a kátrányt és egyéb mérgező anyagot tartalmazó dohányfüsttel.

Az érzelmeken túl a friss piaci kimutatások szerint az FDA regulája tönkreveri az e-cigaretta amerikai kereskedelmi forgalmának 99 százalékát. Ezt ráadásul maga a szakhatóság is megállapítja saját felmérésében. Ahogy írják ugyanis, az általuk lefektetett szabályoknak pont ekkora mértékben nem felelnek meg az Amerikában forgalmazott termékek. A fogyasztók pedig az ellenőrizetlen feketepiac felé fordulnak – ezt erősíti a valódi füstmentességért dolgozó CASAA felmérése. Az amerikai szövetség húszezer e-cigarettát használót kérdezett meg, mit tesz, ha így megszigorítják az előírásokat, s 90 százalékuk azt felelte, interneten szerzi majd be, mondjuk Kínából, ellenőrizetlenül, vagy ha kell, akkor otthon „feketén”.

Az amerikai példa intő lehet, akár épp Magyarország számára is, ahol nagyjából valami hasonlót vezet be a kormány május 20-tól. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatalának közleménye szerint ugyanis május 20-tól tilos lesz elektronikus cigarettát és dohányzást imitáló elektronikus eszközöket használni közforgalmú intézményekben, közösségi közlekedési eszközökön, munkahelyeken, valamint közterületnek minősülő helyeken, például aluljárókban, játszótereken és azok ötméteres körzetében. A szabályt megsértők bírsága húszezertől ötvenezer forintig terjedhet. Közleményükben kiemelték, a dohányzás visszaszorításának egyik leghatékonyabb módja a megfelelő jogszabályi környezet kialakítása, az e-cigarettára vonatkozó szabályozás megváltoztatása tehát hozzájárulhat a nikotint fogyasztók számának csökkenéséhez.