David Cameron a londoni parlament alsóházának bizottsági elnökeiből álló összekötő testület szerda esti meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az EU egységes belső piaca a teljes brit export 44 százalékát veszi fel. Ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, akkor nem lesz többé részese ugyanolyan korlátlan hozzáféréssel az uniós belső piacnak, mint most, és az EU-val fenntartott kereskedelmi kapcsolatait a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályai határoznák meg.
Így viszont igen magas – az autók esetében 10 százalékos, a marhahús esetében akár 70 százalékos – vámokkal találhatja magát szemben – mondta a csaknem kétórás parlamenti meghallgatáson a brit kormányfő.
Arra a képviselői felvetésre, hogy Kanadának is sikerült kétoldalú megállapodásra jutnia az Európai Unióval, Cameron kijelentette, hogy a tárgyalások a kanadai kormány és az EU között egyrészt hét évig elhúzódtak, másrészt az egyezmény még mindig nem lépett életbe, harmadrészt pedig nem is teljes körű megállapodásról van szó, hiszen a szolgáltatások kereskedelmére nem terjed ki, az uniós piacra irányuló brit export jelentős részét viszont éppen a szolgáltatások – zömmel pénzügyi szolgáltatások – adják.
Hozzátette: a brexit – vagyis Nagy-Britannia távozása az EU-ból – akár egy teljes évtizednyi bizonytalanságot is okozhatna a brit gazdaságban és a külföldi befektetők körében. „Ezt a brexit-tábor valószínűleg nem gondolta át teljesen” – mondta Cameron.
A brit miniszterelnök nem először használ erőteljes gazdasági érveket annak a véleményének a kifejtésére, hogy Nagy-Britannia számára komoly kockázatokat jelentene a távozás az EU-ból.
Nemrégiben, a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében úgy fogalmazott, hogy „az évszázad hazardírozása lenne”, ha a brit választók a referendumon arra voksolnának, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
A múlt héten – régi politikai ellenfelével, Brendan Barberrel, a brit szakszervezeti szövetség (TUC) volt főtitkárával közösen – a The Guardian című baloldali napilap véleményrovatában közölt cikket, amelyben kifejtette: a brexitet követő „azonnali gazdasági sokk” után a hosszabb távú következmények között lenne, hogy Nagy-Britannia szegényebb országgá válna, és ez az állapot állandósulna. Cameron és Barber ezt a brit pénzügyminisztérium minap közzétett átfogó elemzésével támasztotta alá, felidézve, hogy a tanulmány szerint brexit esetén 2030-ra 6 százalékkal alacsonyabb lenne a nominális brit hazai össztermék (GDP), mint akkor, ha Nagy-Britannia abban az évben is az EU tagja lenne.
