A témában tartott rendkívüli ENSZ-közgyűlés kapcsán a legalizációt, illetve a szigort támogatók tábora is egymásnak feszült. Előbbiek szerint mindenképpen külön kellene választani a használókkal és a drogcsempészkartellekkel szembeni fellépést. A statisztikák szerint ugyanis az olyan országokban, ahol nem büntetik a fogyasztót, egyáltalán nem nőtt a szerhasználat. Így Hollandiában, illetve a 2001 óta hasonló szemléletet bevezető Portugáliában nem drogoznak többen, mint az Egyesült Államok olyan szövetségi államaiban, ahol teljes a szigor.
Sőt, a tiltás csak ront a helyzeten – állítják a témát kutatók. Dél-Amerikában is hasonló tapasztalatról számoltak be Uruguay esetében, ahol 2014 óta lazítottak a fogyasztókkal szembeni hatósági fellépésen. A statisztikák ugyancsak ezt látszanak igazolni Colorado és Washington államok esetében, ahol 2012 óta van érvényben droglegalizációs törvénykezés. Ez ráadásul tulajdonképpen megszüntette a drogkartellek villongásait is, hiszen a piacot szabályozták, az illegális csoportok pedig kiszorultak.
E tapasztalatokat figyelembe véve Kanada és Jamaica vezetői mellett a mexikói államfő, Enrique Pena Nieto is arról beszélt, fontolgatják az orvosi célokra használt marihuána legalizációját. Az Egyesült Államok déli szomszédja számára igencsak sürgető kérdésről van szó, hiszen a kormányzat óvatos becslései szerint a drogcsempészek villongásaiban 164 ezren vesztették életüket 2007 és 2014 között. Ezért kíváncsiak lennének, az illegalitás kiiktatása miként hatna az erre épülő szervezett bűnözésre. Az ENSZ szakbizottságának tagja, a Virgin-csoportot is vezető Richard Branson szintén az ártalomcsökkentés fontosságára hívta fel a figyelmet.
