Fizetnünk kell, ha nem akarunk menekülteket

„Szolidaritási hozzájárulás” fejében lehet megtagadni – ideiglenesen – a befogadást.

A brüsszeli testület az uniós menekültügyi eljárási szabályokat lefektető, úgynevezett dublini szabályok átalakítására tett javaslatot – írja az MTI.

A bizottság javaslata alapján továbbra is megmaradna az a szabály, hogy a menedékkérőknek ott kell menekültstátusért folyamodniuk, ahol elsőként az Európai Unió területére lépnek, de a tervezet bevezetne egy új „méltányossági mechanizmust”. Ez alapján lefektetnék, mikor tekinthető egy tagállam menekültügyi rendszere túlterheltnek, és az adott országokból, ha kérelmük elfogadható, automatikusan másik tagállamba helyeznék át a menedékkérőket.

Aki nem akar befogadni, annak kell fizetnie a hozzájárulást. Mivel a magyar kormány népszavazást is kiírna a kvótáról, valószínűleg ebbe a körbe esünk mi is. Márciusban Martin Schulz EP-elnök arról beszélt, hogy az EU és Törökország menekültügyi megállapodása előirányozza 72 ezer menekült tagországok közötti elosztását. Magyarországnak 1294 migránst kellene befogadnia – ha mindannyiuk befogadását megtagadnánk, az 322,5 millió euróba kerülne.

Ez több mint 100 milliárd, magyaronként tízezer forint!

Érdemes megemlíteni, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök tavaly nyáron azt javasolta, hogy migránsonként hatezer eurót adjon az EU ellátásra a befogadó országoknak. 1294 menekült esetén összesen 2,4 milliárd forintot kapna az ország, nem több mint százmilliárdról kellene lemondania.

A Jobbik arra szólította fel a kormányt, hogy ne tegyen eleget az Európai Bizottság (EB) által javasolt „szolidaritási hozzájárulásnak”. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján vérlázítónak nevezte a tervezetet, amely „a hívatlan idegenek be nem fogadása után egyfajta fejpénzt fizettetne a tagállamokkal”. Értékelése szerint ez Magyarországot súlyosan érintené, a be nem fogadás több 10 milliárdos, vagy akár 100 milliárdos tétel lenne.

A Jobbik ezt a pénzt az egészségügyből és az iskolákból hiányolja és nem fogja odaadni Brüsszelnek – jelentette ki. A jobbikos politikus szerint az EU csak azért találta ki ezt a „zsoldot”, hogy „a brüsszeli diktatórikus rendszer különböző liberális hagymázas lázálmai megvalósulhassanak”. Azt kérte, hogy a kormány „rúgja fel a játéktáblát” és alkosson olyan együttélési szabályokat az unión belül, ahol Magyarországot egyenrangú partnerként kezelik.

Szlovákia nem fogja támogatni az EB által szerdán elfogadott javaslatot – jelentette ki Robert Kalinák szlovák belügyminiszter a kabinet szerdai ülése után Pozsonyban. A szlovák belügyminiszter a valós helyzetet figyelmen kívül hagyó visszalépésként jellemezte a brüsszeli javaslatot. Rámutatott: a javaslattal olyan időben állt elő Brüsszel, amikor sikerült megállítani a Balkánon keresztül érkező migránsáradatot, és sikerült megegyezésre jutni Törökországgal is.

„Ezek olyan konszenzusok, amelyek a migrációs válság idején nagyon nehezen születtek meg, és ezeknek a nagyon érzékeny tárgyalásoknak közepette (az EB) egy olyan javaslatot tesz az asztalra, amely egyes dolgok tekintetében kilenc hónappal visszavinne minket az időben” – fejtette ki a szlovák belügyminiszter. Rámutatott: a javaslat életbe léptetése még messze van, és annak útjában fognak állni az uniós tagállamok és az EP is.

„Azt egyenesen kimondom most is, hogy Szlovákia nem fogja támogatni ezt a javaslatot”

– szögezte le Robert Kalinák. Megjegyezte: úgy gondolja, az EB által szerdán elfogadott javaslat a többi uniós tagországnál sem lel majd nagy támogatásra.

Ugyanitt javasolták azt is az MTI szerint, hogy feltételesen eltöröljék a törökökkel szemben alkalmazott schengeni vízumkényszert – jelentette be szerdán Frans Timmermans, a testület első alelnöke. A biztosok kollégiumának szerdai ülését követő brüsszeli sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Európai Bizottság azzal a feltétellel tette meg a javaslatát, hogy Ankara a felek közti migrációs megállapodás értelmében sürgősséggel teljesíti a vízumliberalizációs akcióterv előírásainak mindegyikét.

Az alelnök elmondta, Törökországnak eddig hatvanhetet sikerült teljesítenie az uniós vízummentesség bevezetése elé állított hetvenkét feltétel közül. „Az elmúlt hetekben Törökország jelentős haladást ért el. Még mindig van sürgősen elvégzendő munka, de ha a török hatóságok fenntartják az eddigi ütemet, akkor eleget tudnak tenni a feltételeknek” – mondta Timmermans.

„Az EU területére csak az az ország kaphat vízummentességet, amely minden létező követelménynek megfelel, hiszen az európai emberek, köztük a magyar emberek biztonsága nem lehet alku tárgya” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Prágában, a visegrádi négyek (V4) és a Keleti Partnerség országai külügyminisztereinek tanácskozása után az MTI-nek nyilatkozva.

Szijjártó Péter úgy vélte, hogy „az EU hitelességét veszélyeztetnénk, ha most Törökország előbb kapna vízummentességet egy alku miatt, mint Grúzia és Ukrajna”. Rámutatott arra, hogy míg Grúzia és Ukrajna évek óta próbálja teljesíteni a vízummentesség feltételeit, addig Törökország a menekültügyben Brüsszellel kötött megállapodás alapján jutna vízummentességhez.

Hasonlóan fogalmazott Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter is. „Törökországnak csak akkor lenne szabad megadni a vízummentességet, miután teljesítette az összes ezzel összefüggő feltételt” – jelentette ki a cseh diplomácia vezetője a prágai tárgyalások utáni sajtóértekezleten. „Grúzia és Ukrajna teljesítette a feltételeket, ezért a vízummentességet megérdemlik” – vélekedett Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter szintén a sajtóértekezleten.

Törökország kiérdemelte az Európai Bizottságnak a török állampolgárokkal szemben alkalmazott schengeni vízumkényszer feltételes eltörlésére tett javaslatát – nyilatkozta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán újságíróknak. Kifejtette: Törökország betartja a szavát, teljesíti minden vállalt kötelezettségét. A parlament megszavazta a szükséges törvényeket és biztosítja a vonatkozó technikai feltételeket. Az Európai Uniónak is ennek megfelelően kell cselekednie – hangsúlyozta.

Úgy vélekedett, hogy ha így lesz, visszatérhet a kölcsönös bizalom. Törökország az apróbb hiányosságokat az elkövetkező időszakban pótolja – tette hozzá. Cavusoglu szavaival párhuzamosan nagyfokú megelégedettségről tanúskodtak a török sajtó első rövid reakciói: a napilapok internetes oldalai egyöntetűen történelmi lépésnek minősítették az EB-javaslatot. A CNN Türk hírtelevízió honlapján már közölte is azoknak az országnak a listáját, amelyeket a török állampolgárok a jelenlegi állás szerint legkésőbb június végétől vízummentesen látogathatnak.

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke, valamint a főbb EP-frakciók vezetői szerdán megvitatták a török vízummentességgel kapcsolatos friss bizottsági javaslatot, és azt közölték, hogy a testület a siker érdekében kész arra, hogy konstruktív szerepet játsszon, de a független jogszabályi ellenőrzést biztosítani kell, vagyis a parlamenti eljárásokat nem lehet megkerülni. Kiemelték, a vízummentességre törekvő országok mindegyike egyenlő elbánás alá esik, tehát a javaslat csak akkor kerülhet az EP szakbizottsága elé, ha az összes feltétel teljesült, és erről írásos garanciát kaptak a bizottságtól.

Bár a végső döntést a vízumkényszer eltörléséről az Európai Parlamentnek és a szakminisztereket tömörítő tanácsnak kell majd meghoznia, ezt csak a bizottság javaslata alapján tehetik meg.