Fordulat: mégsem a radikáljobbos jelölt nyert Ausztriában

Alexander Van der Bellen, A Zöldek által támogatott független jelölt nyerte az osztrák elnökválasztást.

A Zöldek támogatta független jelölt rendkívül szoros versenyben előzte meg szabadságpárti (FPÖ) ellenfelét, Norbert Hofert. Alexander Van der Bellen 2 254 484 szavazatot kapott, ellenfele 2 223 458-at (50,1 és 49,9 százalék). A 6,4 millió választásra jogosult 72,7 százaléka ment el voksolni, ez összesen 4,6 millió választót jelent.

A sajtó már korábban megszellőztette az eredményt, amire az Osztrák Szabadságpárt politikusa a Facebookon beismerte a vereségét. Ezt követően hivatalossá is vált az eredmény, mikor a belügyminiszter, a néppárti (ÖVP) Wolfgang Sobotka kihirdette az eredményt – írja a Kurier.at.

Heinz-Christian Strache, a radikálisok vezetője is a hivatalos eredmény bejelentése előtt jelezte, hogy egy hajszállal, de nem a jelöltjük lett az elnök. A politikus kijelentette, hogy ez még csak a kezdet, folytatják az építkezést.

Ez az első alkalom, hogy nem a tradicionális nagy, konzervatív és baloldali pártokból kerül ki az elnök. Eddig az 1951-től választott tisztséget ötször a szociáldemokraták (SPÖ), kétszer a néppártiak töltötték be.

Sorra futnak be a gratulációk, elsők között üdvözölte A Zöldek győzelmét az olasz külügyminiszter.

„Meg lehet védeni értékeinket az egyre növekvő jobboldali populizmustól” – gratulált az unió zöld pártjainak vezetője, Reinhard Bütikofer Van der Bellen győzelméhez – írja a Kurier.at.

„Megkönnyebbülve vettem tudomásul, hogy az osztrák választók elutasították a szélsőséget. Ebből tanulnia kell Európának” – írta Manuel Valls francia miniszterelnök a Twitteren.

Joachim Gauck német államfő is gratulált Van der Bellennek a megválasztása alkalmából, és meggyőződéses európaiként méltatta őt. Hangsúlyozta: Van der Bellen olyan időben veszi át a hivatalát, amikor Európa nagy kihívások előtt áll.

Az ÖVP vezetője, Reinhold Lopatka felhívta a figyelmet, hogy Van der Bellen mindig is úgy tekintett magára, mint összekötő kapocs. A politikus emellett a magas, 72,7 százalékos részvételi arányt emelte ki. Lopatka a hivatalos eredmények közlése után arról beszélt, hogy Van der Bellen előtt nagy kihívás áll, nemcsak Ausztrián belül, hanem világszinten is az egységet kell hirdetnie.

Heinz Fischer államfő a hivatalos eredmények bejelentése után közölte, Alexander Van der Bellen számára a legfőbb feladat az árkok betemetése lesz, hiszen minden osztrák állampolgár államfőjének kell lennie. Fischer kedden találkozik Van der Bellennel, Norbert Hofert szerdán fogadja hivatalában.

A jelenlegi államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta tölti be tisztét. Második alkalommal való újraválasztásakor, 2010-ben mintegy 80 százalékos támogatottságot ért el. Hivatali ideje 2016. július 8-án jár le, az új államfőt ekkor iktatják be hivatalába. A szövetségi elnök mandátuma hat évre szól, és egyszer újítható meg.

Az államfő jogkörét az 1929-ben módosított szövetségi alkotmány határozza meg. A köztársasági elnök pártok felett álló személy, aki az országnak erkölcsi támaszt nyújt, a demokratikus keretek szerint egyensúlyt biztosít a különböző társadalmi rétegek között, és védi a kisebbségi érdekeket. Az elnöknek leginkább reprezentatív szerepe van, gyakorlatilag nem avatkozik bele a belpolitikai történésekbe.

Christian Kern nemrég beiktatott kancellár közölte, mivel szoros volt a végeredmény, nem szabad elfeledkezni Norbert Hofer szabadságpárti szavazóiról sem, nekik is érezniük kell, hogy képviselik őket a politikai életben.

Reinhold Mitterlehner alkancellár úgy véli, az új államfőnek pártok felettinek kell lennie, a közös tetteket kell előnyben részesítenie a megosztó politika helyett.

A bécsi érsek, Christoph Schönborn reményét fejezte ki, hogy az új államfő egyesíti a társadalmat. Hangsúlyozta, hogy a szoros eredmény miatt fontos, hogy az új államfő ne megosztó, hanem egyesítő lépéseket tegyen.

A szavazatok számlálása egész nap tartott, és sokáig Norbert Hofer vezetett, ám jött a 700 ezer levélszavazat, amely végleg eldöntötte az elnök kilétét. Van der Bellen a levélszavazatok 61,7 százalékát szerezte meg. A levélben leadott voksok közül viszonylag sok, mintegy 166 ezer érvénytelen volt.

Míg az előzetes eredmények szerint Alexander Van der Bellen az Ausztria nyugati részén fekvő Vorarlberg tartományban és a fővárosban nyert, a hétfőn közölt végleges eredmények alapján már Felső-Ausztria és Tirol tartományban is sikerült fordítania az eredményeken.

Nemcsak egész Ausztria volt nagy izgalomban, hatalmas nemzetközi érdeklődés kísérte a választást, a Kurier.at beszámolója szerint mintegy kétszáz külföldi újságírót akkreditáltak. A nagy érdeklődés annak szólt, hogy Ausztria lehetett volna az első nyugat-európai ország, ahol jobboldali populista államfőt sikerül választani.

Tudatában annak, hogy minden szem Ausztriára szegeződik, Sebastian Kurz külügyminiszter háromlépéses tervet dolgozott ki arra az esetre, ha az elnökválasztást Norbert Hofer nyerné – írja a Kurier.at.

A társadalom polarizált, átpolitizált, de nem megosztott – olvasható a Der Standard című liberális napilap hétfői számának kommentárjában, amiről az MTI is hírt adott. A véleménycikk szerzője úgy véli, hogy az új kancellár beiktatása a zöld jelölt malmára hajtotta a vizet, hiszen így véget ért a Werner Faymann lemondása utáni tétlenség, és a kormány cselekedni kezdett. A szabadságpárti jelölt viszont hasznot tudott húzni a menekültekkel szembeni félelemből, és maga mellé tudta állítani a tiltakozókat.