A beszámoló szerint Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke továbbra is irányváltásra akarja kényszeríteni Angela Merkelt a menekültügyi politikában és egy sor további kérdésben, mert meggyőződése, hogy a menekültválság eddigi fejleményeiből és az Alternatíva Németország (AfD) nevű párt előretöréséből az a tanulság, hogy a CDU-ban és a kormány politikájában „több CSU-ra” van szükség.
Horst Seehofer már a választási kampány stratégiáját előkészítő CSU-s testület március közepi ülésén bemutatta elképzeléseit a testvérpártok kapcsolatának alakításáról. Kifejtette, hogy az AfD a kisemberek pártja, ezért gondoskodni kell az alacsony keresetűek nyugdíjának stabilitásáról, akkor is, ha ez sok milliárd euróba kerül, és azt is elmondta, hogy a kampányban hangulatot akar kelteni az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikája ellen.
Amennyiben a CDU nem követi ezt az irányvonalat, a CSU szükség esetén önállóan kampányol majd, mert világosan meg kell mondani a választóknak, hogy nem Angela Merkelre szavaznak, ha a CSU-nak adják voksukat. A CSU ebben az esetben nem a CDU támogatójaként vesz részt a kampányban, hanem annak garanciájaként mutatja majd be magát, hogy a kancellár nem tudja minden további nélkül folytatni eddigi politikáját – hangoztatta Horst Seehofer a Der Spiegel szerint.
A CSU-ban senki sem kívánja ennek a forgatókönyvnek a megvalósulását, de nemigen utalnak jelek arra, hogy a kancellár enged a bajor követeléseknek. Tanácsadói azt mondják, Angela Merkelnek az a meggyőződése, hogy többet veszítene középen, mint amennyit nyerne a jobboldalon, ha beáll a CSU irányvonalába, és a CDU/CSU pártszövetség egyébként sem tudja elérni az AfD-választók iszlamofób, idegenellenes kemény magját – írta a Der Spiegel, amely szerint a helyzet valóban nem annyira egyszerű, ahogyan a CSU ábrázolja.
Az ország nyugati részén ugyan sok szavazó átpártolt az AfD-hez, márciusban a baden-württembergi tartományi választáson 190 ezer, a rajna-vidék–pfalzi választáson 50 ezer korábbi CDU-szavazó támogatta az AfD-t. Azonban az újonc párt a nem szavazók – a korábbi választásoktól távol maradtak – körében szerezte a legtöbb voksot, a 2013-ban tartott Bundestag-választás pedig megmutatta, hogy Angela Merkel eredményesen gyűjt szavazatokat a baloldali táborban, 600 ezer támogatót hódított el a szociáldemokrata párt (SPD) és a Zöldek bázisából – írta a Der Spiegel.
A CDU és a CSU pártszövetséget alkot. A CSU csak Bajorországban működik, a CDU pedig a többi 15 tartományban.
Markus Söder bajor pénzügyminiszter vasárnap a ZDF országos köztelevíziónak azt mondta, a két párt között nagyobb tartalmi különbségek vannak, mint 1976-ban, amikor legutóbb szakadással fenyegető válságba jutott a szövetségi viszony.
Mindenekelőtt a menekültpolitikában vannak eltérések – tette hozzá a Horst Seehofer riválisaként és lehetséges utódaként számon tartott politikus, utalva arra, hogy a CSU nemzeti szintű intézkedésekre, a német határ biztosítására helyezné a hangsúlyt, és követeli, hogy évi 200 ezer főben korlátozzák a befogadható menedékkérők számát, míg Angela Merkel az uniós külső határ biztosítását tartja a legfontosabbnak, és elveti az egyoldalú nemzeti intézkedéseket.
Markus Söder úgy vélte, Angela Merkel politikája a felelős az AfD előretöréséért, mert a CDU-t tizenhatodik éve vezető kancellár eltolta pártját a baloldal felé, és ennek révén a jobboldalon üres tér keletkezett, amelyet az AfD igyekszik betölteni.
A CDU/CSU-nak ugyan el kell határolódnia a szélsőjobbtól, de „politikai otthont” kell kínálnia az „értékkonzervatív, hazafias, nemzeti érzelmű” szavazóknak – sürgette Markus Söder.
Egy vasárnap megjelent felmérés szerint folytatódott a CDU/CSU gyengülése és az AfD erősödése. Az Emnid közvélemény-kutató intézet adatai szerint a CDU/CSU országos választói támogatottsága 32 százalékos, ami egy százalékpontos csökkenés az egy héttel korábbihoz képest, és a legalacsonyabb érték az Emnid felméréseiben csaknem négy éve, 2012 júniusa óta.
Az AfD támogatottsága egy százalékponttal 14 százalékra emelkedett. Ennél nagyobb támogatottságot soha korábban nem mért az intézet, amely a Bild am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából készítette a választókorú népességre nézve reprezentatív kutatást 1838 ember megkérdezésével április 28. és május 3. között.
