– Egy felmérés szerint a négyszáz éve elhunyt William Shakespeare sokkal népszerűbb külföldön, mint a saját hazájában. Ön mégis annyira hisz a költészet erejében, hogy verssel üzen a magyaroknak?
– Még nagyköveti megbízatásom előtt Debrecenben láttam a Rómeó és Júliát egy igazán modern adaptációban, amely szintén példáját adta annak, hogy Shakespeare minden generáció számára releváns. Örülök, hogy Magyarországon ilyen nagyra tartják a költőt. Ami pedig a sokat emlegetett kiltet (skót szoknyát) illeti, ez a nemzeti identitásom része, 35 éves diplomáciai pályám alatt ünnepi alkalmak idején mindig hordtam.
– A skót akcentust is előveszi?
– Ha akarom, igen, de nem biztos, hogy mindenki megértene. A József Attila-videó alatti kommentek között valaki meglepetten jegyezte meg, hogy nincs is skót akcentusom.
– Szóval követi a kommenteket.
– Igen, úgy gondolom, fontos, hogy mi jár az emberek fejében. Ha magyarul beszélek, nem szeretném, hogy kemény skót akcentussal beszéljem, ennek ellenére többen mondják, hogy ott a skót akcentus. Na szóval van akcentusom. (Magyarul folytatja.) A magyar nagyon nehéz, mert nem vagyok magyar, hanem scottish! (nevet)
– Nagy-Britannia bő egy hónap múlva szavaz az uniós tagságról. Margaret Thatcher néhai miniszterelnök 1988-ban Bruges-ben mondott egy beszédet, amelyről sokan úgy tartják, hogy megágyazott az euroszkepticizmusnak. Honnan ered az évtizedekre visszanyúló problémájuk a briteknek az Európai Unióval?
– Nem hinném, hogy ez hagyomány volna. David Cameron miniszterelnök februárban olyan megállapodást kötött Brüsszelben, hogy annak alapján kimondható, Nagy-Britannia biztonságosabb, erősebb az unióval, és jobban jár vele, mint nélküle. A brit kormány azt a nézetet képviseli, amellyel sok európai vezetés is egyetért, hogy Európának a jelen számára kell relevánsnak lennie. Büszkék vagyunk, hogy az unió tagjai lehetünk, de vannak egyes uniós aspektusok, amelyek nem megfelelők Nagy-Britannia számára. Ez leginkább az euróban, az egységes valutában mutatkozik meg. Vagy épp a schengeni határrendszerben. Nem is vagyunk a schengeni zóna része. Mert úgy gondoljuk, hogy a saját bevándorlási rendszerünk megfelelő.
– Nem volt kudarc Cameron európai körútja? Mert nem nagyon sikerült a reformok pártjára állítania a tagállamokat.
– A Brüsszellel elért eredmények megfelelőek az országunknak, a kormány álláspontja világos, benn kell maradnunk az unióban. De fenntartjuk: annak ellenére, hogy nem vagyunk az eurózóna tagja, ugyanolyan jogok kell, hogy megillessenek minket is. És azt a garanciát is megkaptuk, hogy 2020-tól csak azok férhetnek majd hozzá a szociális juttatásokhoz, akik huzamosabb ideje élnek a szigetországban. Minderre már mondható, hogy az unió elismeri Nagy-Britannia speciális helyzetét az európai közösségen belül. Ami az EU-s reformokat illeti, ezek nem fognak leállni a referendummal, amennyiben az Egyesült Királyság a bennmaradás mellett szavaz, mert Európának versenyképessé kell válnia a világban.
– De huszonnyolc ország hogyan tud közösen dönteni arról, miként lehet versenyképesnek lennie? Nem azért vetődött fel Nagy-Britannia kilépésének kérdése, mert lehetetlen ennyi nemzetállammal közösen dönteni?
– Igen, vannak olyan területek, amelyeken a felelősséget uniós szinten kell vállalni, de megint más területeken jobb, ha a nemzetállamok döntenek. Az uniónak csak annyit kell tennie, hogy ebben a helyes arányt megtalálja. És ez az arány tükröződik abban a februári megállapodásban, amely Brüsszel és David Cameron között létrejött. Az unió által nyújtott előnyök jócskán meghaladják annak hátrányait. Egy nagy tagország igen szavazata nagy lendületet adhat annak a gondolatnak, hogy folytatni kell az unió átalakítását. Minden általam látott elemzés azt támasztja alá, hogy gazdaságilag megszenvednénk a kiválást.
– A bevándorlók sokkal nagyobb arányban vannak munka nélkül Nagy-Britanniában. Ez főként a muszlim nők körében ölt aggasztó méreteket. Nem az a probléma, hogy a bevándorlás mértéke olyan nagy, hogy a gazdaság nem tudja felszippantani a munkaerőt?
– Nem, ez két különböző dolog. Nagy-Britanniának van a második legalacsonyabb munkanélküliségi rátája Európában, 5 százalék körül alakul. Az azonban káros, hogy sok muszlim nő nem beszéli az angolt, így nem tudnak integrálódni, nem tudnak elhelyezkedni. Épp ezért sokat költ az ország nyelvtanfolyamokra. Mielőtt Magyarországra érkeztem, több hónapot töltöttem Londonban, és nagyon megragadott a város soknyelvűsége, sokszínűsége, a multikultúrája. Az országnak azon kell dolgoznia, hogy mindenkit a társadalom részévé tegyen. Ez szerintem kifizetődő cél.
– Rendben, nézzük a multikulturalizmust a következő szemszögből: a Daily Mail 2015. december 13-i száma nagy riportban számolt be arról, hogy országszerte 85 saríabíróság működik, mintegy párhuzamosan a brit igazságszolgáltatással. A párhuzamos társadalmak kialakulása nem rejt veszélyt?
– A saríabíróságok nem azonosak a polgári vagy büntetőbíróságokkal, csak vallási dolgokban döntenek. És ezeknek a fórumoknak be kell tartaniuk a brit törvényeket.
– Na de például a házasságfelbontási ügyek?
– Ez vallással kapcsolatos dolog, a polgári és büntetőjog teljesen más téren mozog.
– Nézzük a jelentős muszlim kisebbséggel bíró Dewsbury városának szegregált körzeteit, amely az utóbbi évtizedben terroristákat nevelt ki, a 2005-ös londoni metrórobbantók közül többen innen származtak! Mit tesz a kormány azért, hogy ne alakuljanak ki párhuzamos társadalmak?
– A radikalizáció elleni fellépés folyamatos munkát jelent. Fontos a muszlim nők megszólítása, angolul tanítása, hogy a családban felnövő gyerekek is megtanulják a nyelvet. És fontos a gyűlöletbeszéd tiltása a mecsetekben. A radikalizálódás ellen a közösségekkel együtt kell fellépni. Nem hiszem, hogy ez bármiben különleges volna. Nézze, a brit muszlimok túlnyomó többsége nem támogat szélsőséges eszméket és az Iszlám Államot, annál inkább a multikulturális társadalom értékeit.
– Nagy-Britannia mit tart a szíriai rendezésről?
– Politikai megoldásra van szükség a válság lezárásához, ennek jó eszköze a nemzetközi felek közötti tárgyalásos megoldás.
– Amely állandóan megreked
– Ez csak azt jelenti, hogy még több erőfeszítést kell tenni a siker érdekében! Az Iszlám Államot le kell győzni, Aszadnak nem, de Oroszországnak mindenképp a rendezés részesének kell lennie. Nagy-Britannia már eddig is kétmilliárd font értékű humanitárius segítséget nyújtott a Szíriával szomszédos országoknak, ahova nagyszámú menekült érkezett.
– Nem bonyolított a helyzeten Oroszország belépése a konfliktusba?
– Nagyon egyértelműen leszögeztük, hogy Moszkvának a politikai rendezést kell szolgálnia, és nem egy még kiterjedtebb humanitárius vészhelyzet előidézését.
