Kritikusak, de EU-pártiak a britek

Skótszoknyás belépője után a brexitről és a muszlim közösségekről kérdeztük az új brit nagykövetet.

– Nem volt kudarc Cameron európai körútja? Mert nem nagyon sikerült a reformok pártjára állítania a tagállamokat.
– A Brüsszellel elért eredmények megfelelőek az országunknak, a kormány álláspontja világos, benn kell maradnunk az unióban. De fenntartjuk: annak ellenére, hogy nem vagyunk az eurózóna tagja, ugyanolyan jogok kell, hogy megillessenek minket is. És azt a garanciát is megkaptuk, hogy 2020-tól csak azok férhetnek majd hozzá a szociális juttatásokhoz, akik huzamosabb ideje élnek a szigetországban. Minderre már mondható, hogy az unió elismeri Nagy-Britannia speciális helyzetét az európai közösségen belül. Ami az EU-s reformokat illeti, ezek nem fognak leállni a referendummal, amennyiben az Egyesült Királyság a bennmaradás mellett szavaz, mert Európának versenyképessé kell válnia a világban.

– De huszonnyolc ország hogyan tud közösen dönteni arról, miként lehet versenyképesnek lennie? Nem azért vetődött fel Nagy-Britannia kilépésének kérdése, mert lehetetlen ennyi nemzetállammal közösen dönteni?
– Igen, vannak olyan területek, amelyeken a felelősséget uniós szinten kell vállalni, de megint más területeken jobb, ha a nemzetállamok döntenek. Az uniónak csak annyit kell tennie, hogy ebben a helyes arányt megtalálja. És ez az arány tükröződik abban a februári megállapodásban, amely Brüsszel és David Cameron között létrejött. Az unió által nyújtott előnyök jócskán meghaladják annak hátrányait. Egy nagy tagország igen szavazata nagy lendületet adhat annak a gondolatnak, hogy folytatni kell az unió átalakítását. Minden általam látott elemzés azt támasztja alá, hogy gazdaságilag megszenvednénk a kiválást.

– A bevándorlók sokkal nagyobb arányban vannak munka nélkül Nagy-Britanniában. Ez főként a muszlim nők körében ölt aggasztó méreteket. Nem az a probléma, hogy a bevándorlás mértéke olyan nagy, hogy a gazdaság nem tudja felszippantani a munkaerőt?
– Nem, ez két különböző dolog. Nagy-Britanniának van a második legalacsonyabb munkanélküliségi rátája Európában, 5 százalék körül alakul. Az azonban káros, hogy sok muszlim nő nem beszéli az angolt, így nem tudnak integrálódni, nem tudnak elhelyezkedni. Épp ezért sokat költ az ország nyelvtanfolyamokra. Mielőtt Magyarországra érkeztem, több hónapot töltöttem Londonban, és nagyon megragadott a város soknyelvűsége, sokszínűsége, a multikultúrája. Az országnak azon kell dolgoznia, hogy mindenkit a társadalom részévé tegyen. Ez szerintem kifizetődő cél.

– Rendben, nézzük a multikulturalizmust a következő szemszögből: a Daily Mail 2015. december 13-i száma nagy riportban számolt be arról, hogy országszerte 85 saríabíróság működik, mintegy párhuzamosan a brit igazságszolgáltatással. A párhuzamos társadalmak kialakulása nem rejt veszélyt?
– A saríabíróságok nem azonosak a polgári vagy büntetőbíróságokkal, csak vallási dolgokban döntenek. És ezeknek a fórumoknak be kell tartaniuk a brit törvényeket.

– Na de például a házasságfelbontási ügyek?
– Ez vallással kapcsolatos dolog, a polgári és büntetőjog teljesen más téren mozog.

– Nézzük a jelentős muszlim kisebbséggel bíró Dewsbury városának szegregált körzeteit, amely az utóbbi évtizedben terroristákat nevelt ki, a 2005-ös londoni metrórobbantók közül többen innen származtak! Mit tesz a kormány azért, hogy ne alakuljanak ki párhuzamos társadalmak?
– A radikalizáció elleni fellépés folyamatos munkát jelent. Fontos a muszlim nők megszólítása, angolul tanítása, hogy a családban felnövő gyerekek is megtanulják a nyelvet. És fontos a gyűlöletbeszéd tiltása a mecsetekben. A radikalizálódás ellen a közösségekkel együtt kell fellépni. Nem hiszem, hogy ez bármiben különleges volna. Nézze, a brit muszlimok túlnyomó többsége nem támogat szélsőséges eszméket és az Iszlám Államot, annál inkább a multikulturális társadalom értékeit.

– Nagy-Britannia mit tart a szíriai rendezésről?
– Politikai megoldásra van szükség a válság lezárásához, ennek jó eszköze a nemzetközi felek közötti tárgyalásos megoldás.

– Amely állandóan megreked
– Ez csak azt jelenti, hogy még több erőfeszítést kell tenni a siker érdekében! Az Iszlám Államot le kell győzni, Aszadnak nem, de Oroszországnak mindenképp a rendezés részesének kell lennie. Nagy-Britannia már eddig is kétmilliárd font értékű humanitárius segítséget nyújtott a Szíriával szomszédos országoknak, ahova nagyszámú menekült érkezett.

– Nem bonyolított a helyzeten Oroszország belépése a konfliktusba?
– Nagyon egyértelműen leszögeztük, hogy Moszkvának a politikai rendezést kell szolgálnia, és nem egy még kiterjedtebb humanitárius vészhelyzet előidézését.