Fel kell készíteni Franciaországot az egyre szélesedő munkaerő-mobilitásra – ezzel a címmel foglalja össze egy új kormányzati kutatás az agyelszívás aggasztó kórképét. 2006–2011 között a duplájára, 120 ezerre nőtt a hazájukat elhagyó magasan képzett fiatal munkavállalók száma, és nehéz elképzelni, hogy azóta jelentősen csökkent volna ez a szám.
Mindenkit egybevéve akár félmillió franciáról is beszélhetünk a 2005 és 2015 közötti időszakban. A dokumentum ugyanakkor rámutat, nem kizárólagosan francia jelenségről van szó, Nagy-Britanniát, Hollandiát és Németországot legalább ennyire sújtja a probléma, csak éppen jellemzően az alacsonyabb iskolázottságúak kelnek útra.
A külföldön boldogulni vágyó fiatal munkavállalók számát évről évre jó eséllyel pótolja ugyan az épp Franciaországot választó, ugyancsak képzett munkaerő, de míg az előbbiek 44 százalékának van egyetemi végzettsége, az érkezőknél ez már csak 27 százalék. Ebből egyenesen következik, hogy a célországok sokkal jobban meg tudják tartani az értelmiségi réteget, mint a franciák. Ahogy a friss jelentés is rámutat, az érkezők nem tudják visszatermelni az eltávozottak helyett azt a költségvetési kiadást, amit az emigráltakba beleölt az oktatás, és ez már hosszabb távú problémákat is felvet.
A Nouvel Observateur francia hetilap számos külföldre távozott fiatalt kérdezett meg motivációjáról, így kiderült, hogy van, akit épp a visszaköltözéssel járó hatalmas bürokratikus bonyodalmak, mást pedig az otthoni részleges vasárnapi zárva tartás gyakorlata tart külföldön. A külföldön élő franciák közül értelemszerűen a Nagy-Britanniában élőket aggasztja legjobban a közeljövő. A Financial Times amerikai üzleti lap gyorskörképe szerint bár nagyon félnek a franciák a brexit lehetőségétől, nem szívesen adnák fel ottani életüket.
A London és Párizs közötti gyorsvasút és számos repülőjárat általi gyors összeköttetés áldásos köldökzsinór az anyaországhoz, ezért azt is nehéz elképzelni, hogy mind a háromezer francia tulajdonban működő vállalkozás kivonulna Nagy-Britanniából csak azért, mert annak megváltozik a státusa. Brit statisztikák szerint 160 ezer francia él a szigetországban, ugyanakkor a londoni francia konzulátus 122 ezret regisztrált.
Ami a külföldön élő franciák összesített számát illeti, csakúgy megoszlanak a vélemények, mint a magyarokat illetően, 1,5 és 3 millió között találhatunk adatokat. A célországok jellemzően Spanyolország, Nagy-Britannia, Németország, és a nyelvi egyezőség miatt Svájc, valamint Kanada. De hogy ne tűnjön fel annyira sötét színekben Párizs munkapiaca, a hetilap kimutatta, hogy 2010-ben Olaszország lakosságának 6 százaléka „hiányzott”, Németországból pedig 5 százalék.
