Még nem nyert a radikáljobbos, de már magyarázkodnak

Várhatóan öt óra körül tudjuk meg, ki lesz Ausztria elnöke. A bécsi külügy válságtervvel készül.

A Kurier.at által megszerzett terv második lépése szerint az elmúlt két hétben több ellenérvet gyűjtöttek össze diplomaták számára, amelyekkel visszautasíthatják a nemzetközi porondról várható idegengyűlölet-vádat. Ilyen például az arra való hivatkozás, hogy Ausztria egyedül több menekültet fogadott be, mint az USA és Kanada együtt.

Az osztrák külügyi tárca harmadik lépése pedig maga Kurz személye lenne, az osztrák külügyminiszter személyesen szeretne beszélni minden uniós kollégájával, s kilátásba helyezett egy franciaországi látogatást is.

Az osztrák tévék becslései szerint egyébként a levélszavazatok többségét A Zöldek által támogatott jelölt nyeri majd, az ORF számításai szerint 2888 szavazattal előzi majd meg Van der Bellen Hofert – írja a konzervatív Die Presse napilap.

A társadalom polarizált, átpolitizált, de nem megosztott – olvasható a Der Standard című liberális napilap hétfői számának kommentárjában, amiről az MTI is hírt adott. A véleménycikk szerzője úgy véli, hogy az új kancellár beiktatása a zöld jelölt malmára hajtotta a vizet, hiszen így véget ért a Werner Faymann lemondása utáni tétlenség, és a kormány cselekedni kezdett. A szabadságpárti jelölt viszont hasznot tudott húzni a menekültekkel szembeni félelemből, és maga mellé tudta állítani a tiltakozókat.

Az államfőválasztás eredménye az új kancellár, Christian Kern számára is megmutatja majd, hogy nehezebb lesz Ausztriát kormányoznia, mint ahogy eddig gondolta – olvasható a Die Presse vezércikkében, amelyet az MTI is szemlézett. A Rainer Nowak főszerkesztő által jegyzett írás szerint bárkit is választanak meg államfőnek, hatalmas lesz a rá háruló feladat, hogy felismerje az „Ausztriában keletkezett árkot, és hidakat építsen”. Még egy alkalommal sem szavazott ennyi választó az Osztrák Szabadságpárt jelöltjére, és még sohasem akarták ennyien, hogy szabadságpárti töltsön be egy vezető állami pozíciót – idézi Nowak cikkét az MTI. A szerző úgy véli, hogy mindemellett a kormánynak világosabban kell elmagyaráznia a menekültügyi és a gazdasági döntések összetettségét. A választók fele azt szeretné, hogy olyan államfője legyen Ausztriának, aki adott esetben a kormányt is leválthatná.

Nem a pártpolitikai irányok, hanem a menekültekkel szembeni kétkedés és a versenyorientált gazdasági rendszerrel szembeni bizalmatlanság köti össze a választókat – olvasható a Kurier című lap elemzésében, amelyet szintén szemlézett az MTI. Helmut Brandstätter főszerkesztő írása szerint a kormánynak el kellene magyaráznia, hogy az unió nem a politikusok játszótere, ahova „kiutazgathatnak”, hanem a jólét és a szociális állam alapját jelenti. Arra a társadalmi elitre van most szükség, amelyből Norbert Hofer gyakran viccet csinált, és olyan aktív munkavállalók és szorgalmas vállalkozók kellenek, akik tudják, hogy a jólét és a szociális állam nem magától értetődő dolog – szögezte le a főszerkesztő.

A közszolgálati ORF híradójának főszerkesztője szerint az osztrák társadalomban láthatóan két új tábor jött létre: az egyik oldalon vannak azok, akik bíznak a politikai vezetőkben, a másik oldalon a csalódottak köre. A mostani államfőválasztás többről szólt, mint az eddigiek, hiszen e két tábor harcának lehettünk tanúi – mondta Fritz Dittlbacher.