Napra pontosan öt éve, 2011. május 2-án végzett az amerikai SEAL Team Six elnevezésű speciális kommandós egység Oszama Bin Laden terroristavezérrel pakisztáni rejtekhelyén. Az al-Kaida rettegett, szaúdi származású vezetőjén Abbottábádban ütöttek rajta, miután egy, állítólag a CIA-nak dolgozó pakisztáni belgyógyász, Sakil Afridi jelentette, nagyon nagy valószínűséggel a kérdéses ház Bin Laden búvóhelye. (A pakisztáni orvost egyébként – minden bizonnyal ezért a tettéért – 2012 májusában hazaárulás miatt 33 évre ítélték, amit később felülvizsgáltak, és 2013 novemberében egy beteg megölésének vádjával állították bíróság elé.)
A terroristavezért a Neptunusz lándzsája elnevezésű akcióban ölték meg, s elhamvasztott testét a tengerbe szórták – jelentették a rajtaütést követően. Fénykép nem készült a holttestéről, ehelyett a műveletet élőben végigkövető, a Barack Obama elnök és Hillary Clinton akkori külügyminiszter részvételével összeülő operatív törzs csodálkozásáról kiadott fotó járta körbe a világsajtót, és lett ikonikus alkotás.
Azóta nem egy játékfilm és egykori résztvevő által írt könyv jelent meg az ominózus hajnalról, ám az összeesküvés-elmélet hívők nem nyugszanak: miért nem adtak közre képet a halott Bin Ladenről, miközben az iraki diktátor, Szaddám Huszein 2006. év végi kivégzéséről videofelvétel is készült?
Sokan ma is úgy vélik, azért, mert az amerikai különleges osztag nem is ölte meg az al-Kaida vezérét.
– Azért nem adtak ki róla egyetlen fotót sem, mert egyszerűen felismerhetetlenségig összeroncsolódott a teste – ezt állítja most az akció egyik kommandós operátora, aki Nem egy könnyű nap címmel írt könyvet a történtekről.
A Business Insider hírportál által idézett Matt Bissonnette szerint a Bin Ladent érő golyók valósággal széttépték a testet. Állítólag a kommandósok nem aprózták el, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy valóban meghalt: miután lelőtték, a legóvatosabb becslések szerint is minimum száz golyót eresztettek bele.
Közben egyesek már azt boncolgatják, ez utóbbi tett, a szitává lyuggatás belefér-e egy ilyen akcióba avagy sem. A szárazföldi harcot szabályozó – az amerikai kongresszusi könyvtárban őrzött, 1945-ös – szabálykönyv szerint a katonának lehetősége van arra, hogy további, biztonsági tárat lőjön ki egy leterített ellenfélre, hogy az életét veszítse. De ezt csak akkor teheti, ha az ellenfél előtte nem adta meg magát.
Az egykori kommandósok által működtetett SOFREP hírportál értékelése szerint azonban itt sajnos többről van szó, a SEAL Team Six tagjai dühödt önbíráskodást hajtottak végre. A szerző, az Afganisztánt és Irakot tengerészgyalogosként megjárt Jack Murphy pedig úgy véli, a legaggasztóbb ebben az, hogy a különleges egységeknél ez az attitűd, mármint az ellenséggel szembeni ilyen „bánásmód” egyre inkább bevett szokás.
Murphy szerint azért nincs fotó Bin Ladenről, mert ha készült volna, egyértelmű lenne, az amerikaiak barbár módon jártak el, s belső vizsgálatot kellene indítani, amit pedig nagyon szeretnének elkerülni.
