Törököt fogtak, nem ereszt

Mi a fontosabb: a menekültválság kezelhetővé tétele Európában, vagy az emberi jogok tisztelete?

Ugyan borítékolható, hogy Ankara nem lesz képes június végére teljesíteni a szükséges feltételeket, az Európai Bizottság (EB) tegnap mégis bejelentette, javasolja számukra a vízummentesség megadását. Pedig szakértők, politikusok, civilek figyelmeztetésétől hangos az európai küzdőtér: méltatlan az uniós szellemhez, hogy a folyamatos jogsértéseket elkövető, autoriter török fél diktálja a feltételeket. Európa vezetői számára azonban ma mindennél fontosabb a menekültáradat megállítása, amelyben Ankarának kulcsszerep jut. Hosszú távon viszont kontraproduktív lehet a jelenlegi erőfeszítés: a 80 millió török állampolgár kifogásolható körülmények között adományozott vízummentessége újabb érvet szolgáltat a brexit és a populista, euroszkeptikus erők eszköztárához.

Törököt fogtak, nem ereszt – így érezheti magát az európai vezetés a menekültkrízis török segítséggel történő megoldása során.

Nem fukarkodott a dicsérő szavakkal Frans Timmermans alelnök a bizottság tegnapi sajtótájékoztatóján. „Lenyűgöző, figyelemre méltó” a törökök által elvégzett munka. Az Európai Bizottság ezért úgy döntött, javasolja a tagállamoknak, júliustól biztosítsanak vízummentességet a török állampolgároknak. Tegyük hozzá: márciusban a törökök világossá tették, enélkül nem működnek együtt migránsügyben, mellesleg kértek még 6 milliárd eurót, és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását. Így, ha a vízummentesség valamennyi feltételét teljesítik június végére, júliustól vízum nélkül utazhatnak valamennyi EU- tagállamba, kivéve Nagy-Britanniát és Írországot, amelyek e tekintetben mentességet élveznek. A legfeljebb 90 napos vízummentes utazást üzleti, turista- vagy családi okokból lehet majd igénybe venni, vagyis munkavállalásra nem jogosít.

A dolog szépséghibája már most látszik, a vízummentességhez előírt feltételek közül némelyik biztosan nem teljesíthető június végéig, ám a bizottság erre is megtalálta a megoldást. A legfrissebb EU-előírásoknak megfelelő, biztonsági biometrikus útlevelek elkészítésére már nincs idő, ezért az EB azt javasolja, a törökök adjanak ideiglenes, fényképet és ujjlenyomatot tartalmazó útleveleket azoknak, akik júliustól mindenképpen az unióba utaznának, s elég lesz októberre elkészülni a szabványoknak megfelelő okmányokkal. A szabályok nagyvonalú kezelése nem véletlen, Európa vezetőinek, különösen Angela Merkel német kancellárnak kulcsfontosságú a migránsáradat kezelése érdekében a törökökkel kötött megállapodás.

Márpedig ha nyárra nincs vízummentesség, Ankara újra kinyitja az Európába vezető kapukat az illegális bevándorlók tízezrei előtt. Pedig jogvédők, civil szervezetek, az ENSZ, sőt európai politikusok is többször figyelmeztettek az elmúlt hetekben: az unió nem hagyhatja figyelmen kívül a Törökországban zajló antidemokratikus folyamatokat, a sajtószabadság, a kurd kisebbség ellen elkövetett folyamatos jogsértéseket. Európai parlamenti képviselők az elmúlt hetekben sorozatosan arról nyilatkoztak, az európai vízum nem lehet alku tárgya. Nem adható azért cserébe, hogy Törökország segít migrációs problémáink megoldásában. Az európai néppárt vezetője, Manfred Weber arra figyelmeztetett, fontos ugyan, hogy a migránsválságot kezeljük, ám ennek érdekében nem adhatunk túl nagy befolyást Ankarának Európa felett. – Nem engedhetjük, hogy Törökország a jövőben nyomást gyakoroljon Európára. A kapcsolatunk partneri legyen, ne pedig függőségi – hangsúlyozta. A szocialista EP-képviselő, Gianni Pittella is kiemelte, Európa nem teheti meg, hogy átsiklik a török emberi jogi jogsértések felett, Guy Verhofstadt, liberális képviselő pedig egyenesen azt mondta, Európa épp átadja bejáratának kulcsait az Oszmán Birodalom utódjának, Erdogan szultánnak. Márpedig a vízummentesség hatálybalépéséhez nem árt az európai képviselők egyetértését is megszerezni, a bizottság javaslatát ugyanis az EP és a tanács jóváhagyása véglegesíti.

A politikai, biztonsági aggályokon túl nem kis riadalmat okoz Európa-szerte annak víziója, hogy a vízummentesség megadásával 80 millió török indulhat útnak Európa felé. Ha ehhez hozzászámoljuk, hogy közel az ukrán és grúz vízummentesség, illetve a tegnapi sajtótájékoztatón bejelentették, a jövőben Koszovó lakosai is szabadon utazhatnak az EU-ba, akkor óvatos becslések szerint is mintegy 127 millió ember kap hamarosan belépőt az unióba. A bizottság képviselői hangsúlyozták, nincs arról szó, hogy a vízummentesség megadása egyet jelentene tömegek ellenőrizetlen beáramlásával. A schengeni övezetbe csupán az léphet be, akinek az előírásoknak megfelelő biometrikus útlevele van. Márpedig ilyen jelenleg egyetlen töröknek sincs, sőt a European Policy Centre nevű brüsszeli székhelyű agytröszt egyik tanulmánya szerint hagyományos útlevele is a törökök csupán 10 százalékának, vagyis alig 8 millió polgárnak van. Igaz, egyszerű közigazgatási eljárással mind a 80 millió kaphat.

Szakértők állítják, az EU is hibás abban, hogy egy ilyen autokratikus irányítású Törökországgal kell most egyezkednie. A European Policy Centre elemzője, Amanda Paul szerint az unió évtizedek óta lebegtette a török csatlakozási lehetőségeket valódi szándék nélkül, ami a török társadalom elfásulását, Erdogan elnök megerősödését hozta. Az 1999 óta tagjelölt Törökországgal 2005-ben kezdődtek a csatlakozási tárgyalások, ám a hosszú évek során egyetlen tárgyalási fejezetet sikerült csak lezárni. Jellemző módon a tárgyalások során gyakorta Németország volt a folyamatok kerékkötője, most viszont épp Angela Merkel az, aki mindent megígér Erdogannak a menekültek megállításáért cserébe. Pedig a török követelések kritikátlan teljesítése hosszú távon visszafelé is elsülhet: a brexit támogatói és az európai populista erők újabb muníciót látnak a migránsválság közepén a 127 millió potenciális vízummentes beutazóban.