A republikánusok várható elnökjelöltje váltig cáfolja, hogy a manószalagon megőrzött hang az övé volna.
Az élesedő választási kampányban az amerikai lapok egy része különösen aprólékosan kutatja Donald Trump évtizedekkel ezelőtti múltját. A The Washington Post például bevallottan húsz riporterét „állította rá”, hogy Trump múltjában kutakodjanak: az üzleti és a magánéleti múltjában egyaránt. Így került elő a vitatott magnószalag is: ezen a negyedszázaddal ezelőtti szalagon – amelyről nem derült ki, hogy kinél volt eddig, és a lap hogyan jutott hozzá – a Trumpnak tulajdonított hang azt állítja, hogy ő nem más, mint Trump szóvivője, és a milliárdos szerelmi hódításairól tájékoztat egy újságírót, a többi között arról, hogy az akkoriban a második házasságában élő milliárdosnak a felesége mellett még három barátnője is van.
Tény, hogy a nyolcvanas és a kilencvenes években Donald Trump a New York-i bulvársajtó állandó szereplője volt, és a nevében megnyilatkozó szóvivők rendszeresen beszámoltak a vállalkozó magánéletének részleteiről is.
Trump most több televíziós műsorban is cáfolta, hogy kiadta volna magát a saját szóvivőjének, és tulajdonképpen ő tájékoztatta volna a sajtót a magánélete intimitásairól. „Most hallok erről az egész történetről először, ez a hang még csak nem is hasonlít az enyémre, sok, nagyon sok ember próbál meg utánozni engem, elhihetik|” – fogalmazott a várható elnökjelölt az NBC televízió egyik műsorában.
A The New York Times című lap szombati száma is Trump korábbi magánéletével foglalkozik. A lap munkatársai a szépségkirálynő-választások egykori szereplőit keresték fel, ötven interjút készítettek, hogy kifaggassák őket Trump valahai viselkedéséről. Az ingatlanmágnás ugyanis az amerikai szépségkirálynő-választás vetélkedősorozatának tulajdonosa, s ekként részt vett a zsűrizésben is. A hosszadalmas riportból az derül ki, hogy a milliárdos soha nem vetette meg a szebbik nemet, de akadtak nők, akiket lekezelt, vagy akikkel tiszteletlenül beszélt.
Egykori munkatársnői arról is beszéltek, hogy a hivatalos értekezleteket Trump gyakran megszakította, hogy a résztvevőkre tegyen megjegyzést; vagy a nők csinosságát dicsérte, vagy arra hívta fel a figyelmüket, hogy meghíztak.
A The New York Times nagy riportja a kampányban gyakran hangoztatott állítást lett volna hivatott alátámasztani, miszerint Donald Trump nőgyűlölő, aki semmibe veszi a női nemet. Ám a megkérdezettek között nem egy nő volt, aki elmondta: Trump bátorította őt a karrierre, sőt, olyan állásba, olyan pozíciókba juttatta, amelyeket általában férfiak szoktak betölteni. Jill Martin, aki Trump cégénél dolgozik, például így fogalmazott a Timesnak: „Szerintem félreismerik és tévesen jellemzik őt. Számomra például olyan helyzetet teremtett, amelyben kiválóan végezhetem a munkámat, s ugyanakkor elég időt tölthetek a családommal is.”
Donald Trump egyébként a kampányban – miközben megsértette a korábban szintén a republikánusok elnökjelöltségéért küzdő Carly Fiorinát és a Fox televízió egyik műsorvezetőnőjét –, gyakran utalt arra, hogy elnökké választása a nők számára is előnyös lenne, hiszen üzletemberként segítette a karrierre vágyó nőket. S mindig hangsúlyozta azt is, hogy tiszteli a női nemet.
