Az ellenzéki pártok ekkor döntöttek: a korábban áprilisra kitűzött, de később június 5-re halasztott választásokon nem vesznek részt. Erre az Európai Unió és az Egyesült Államok is jelezte: nem fogják elismerni a választások eredményét, ha azokon nem vesz részt valamennyi macedón párt, illetve azok a pártok, amelyek a belpolitikai válság megoldását célzó przsinói egyezményt aláírták.
Macedóniát azonban nem csak az fenyegeti, hogy Európa páriája lesz a most egyre valószínűbbnek látszó egypárti berendezkedésével. Ugyanis ha Gruevszki egyedül vág neki a választásoknak, az országban élő albánok biztosan követelni fogják az államberendezkedés újrafogalmazását – írja a szerb Dnevnik.
Nasszer Ziberi politikai elemző szerint még az 1945 utáni egypárti berendezkedésből sem hagyták ki az albánokat, így az ő mostani kizárásuk az egész ország stabilitására veszélyt jelent, mert a macedón államhoz való viszonyuk újrafogalmazását követelhetik. Hasonló aggodalmaknak adott hangot Jove Kekenovski politológus professzor is, aki szerint Gruevszki lépése éppen a nacionalista és szélsőséges pártoknak kedvez, amelyek ezután azt mondhatják: ha Gruevszki egyedül indulhat a választásokon, akkor mi is választásokat rendezhetünk a saját területünkön.
Az albán kisebbség pedig máris mozgolódik: nemrégiben Musa Ljamalari, az albán diaszpóra elnöke jelentette ki, hogy Macedóniát szövetségi állammá kellene alakítani, melyben az államfői posztot rotáció alapján töltenék be a különböző etnikumok. Ez pedig korántsem elképzelhetetlen abban az országban, ahol már most is párhuzamos intézményrendszerek működnek, ami nemcsak az oktatásra és az egészségügyre, hanem még a mobilszolgáltatókra is kiterjed.
