A britek egyelőre nem kezdik meg a kilépési procedúrát

Cameron szerint a náluk élő EU-állampolgárok életkörülményeiben nem lesznek „azonnali” változások.

David Cameron, aki a brit EU-tagságról múlt csütörtökön rendezett népszavazásról és az abból eredő további teendőkről tájékoztatta az alsóház képviselőit, kijelentette: a kilépési folyamatra kidolgozott szerződéses cikkely aktiválása előtt Londonnak ki kell dolgoznia, hogy milyen viszonyrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval, ez a feladat azonban már a következő brit miniszterelnökre és kormányára hárul.

Cameron ezzel gyakorlatilag azt jelentette be, hogy akár őszig is halasztódhat Egyesült Királyság kilépési folyamatának hivatalos kezdete. A kormányfő ugyanis a népszavazás eredményének pénteki ismertetése után közölte, hogy távozik tisztségéből, de nem azonnali hatállyal, hanem a kormányzó Konzervatív Párt októberben esedékes éves kongresszusáig.

A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának rendkívül befolyásos testülete, az 1922 Bizottság azonban hétfőn előterjesztett javaslatában azt indítványozta, hogy Cameron utódjának megválasztási folyamata már szerdán kezdődjön el, és szeptember 2-áig záruljon le.

A bizottságot azok a tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük, illetve ellenzéki időszakokban nem tagjai a konzervatív árnyékkormánynak. A testület – amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe – informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány vagy az árnyékkormány számára, és felügyeli a miniszterelnök-jelöltek megválasztási folyamatát.

A népszavazásról tartott hétfői alsóházi beszámolójában Cameron hangsúlyozta: kizárólag az Egyesült Királyság szuverén döntési hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy a kormány mikor aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. A brit miniszterelnök kijelentette, hogy erről az álláspontjáról tájékoztatta az Európai Tanács elnökét, és ezt fogja képviselni a héten esedékes brüsszeli EU-csúcson is.

A népszavazás óta – amelyen a többség arra voksolt, hogy Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból – egyes EU-társállamok vezetői és uniós illetékesek a kilépési folyamat mielőbbi elkezdésére szólították fel Londont.

Hétfőn azonban George Osborne brit pénzügyminiszter is leszögezte a brit gazdaság állapotáról a piacok megnyugtatására tett nyilatkozatában, hogy kizárólag Egyesült Királyság dönthet arról, mikor aktiválja a kilépési folyamatot elindító mechanizmust. Osborne is azt hangsúlyozta, hogy ezt csak akkor szabad megtenni, ha már világos elképzelések vannak arról, hogy Egyesült Királyság milyen viszonyrendszert kíván kiépíteni az EU-partnerekkel.

Cameron hétfő délutáni alsóházi beszámolójában kijelentette ugyanakkor, hogy a népszavazás eredményét el kell fogadni, és a kilépés előkészítéséhez szükséges munkát el kell kezdeni.

A kormányfő – utalva arra, hogy a népszavazás jogilag nem bír kötelező erővel, vagyis nem kötelezi a parlamentet a brit EU-tagságot megalapozó törvény érvénytelenítésére – óva intette a törvényhozást attól, hogy kísérletet tegyen Egyesült Királyság kilépésének megakadályozására. Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból, de ez nem jelenti azt, hogy hátat fordít Európának – tette hozzá.

Cameron bejelentette, hogy a kilépési folyamat összefogására és irányítására külön ügyosztály jön létre a kabinetiroda, a külügyminisztérium és a pénzügyminisztérium szakértőinek részvételével.

A kormányfő élesen elítélte a Nagy-Britanniában élő külföldiek és kisebbségek – különösen a lengyel közösség tagjai és intézményei – ellen a népszavazás óta eltelt napokban elkövetett támadásokat, mondván: a brit kormány nem tűri a gyűlölet vezérelte bűncselekményeket.

Az utóbbi napokban számos beszámoló jelent meg a brit sajtóban külföldiek, illetve etnikai kisebbségekhez tartozó brit állampolgárok elleni verbális támadásokról. A lengyel közösség londoni kulturális központjára ismeretlenek gyűlölködő szövegű graffitit mázoltak.

Cameron kijelentette: biztosítja a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokat, illetve az EU-társállamokban élő briteket arról, hogy életkörülményeikben a népszavazás után sem lesz „azonnali” változás. Hozzátette: a népszavazás eredménye azt is jelenti, hogy nem lép életbe az a reformcsomag, amelyről London a referendum kiírása előtt Brüsszellel és az uniós társállamok vezetőivel megállapodott. Ennek fő elemei közé tartozott volna a külföldi EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátását szabályozó előírások jelentős szigorítása. A reformok életbe lépésének feltétele az volt, hogy a britek a népszavazáson a bennmaradásra voksolnak.

Enda Kenny ír kormányfő a dublini parlament rendkívüli ülésén kijelentette: az Egyesült Királyság hivatalos kilépése az Európai Unióból (brexit) nem áll küszöbön. Hozzátette: a kilépési tárgyalásokon szem előtt fogja tartani az ír érdekeket.

Kenny szerint az unió tagországainak kormányai tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Királyságban „politikai földrengés” történt, és időbe telik, hogy ennek következményeit rendezni lehessen. Hozzátette: arra számít, egyetértés lesz abban, hogy meg kell várni az új brit miniszterelnök hivatalba lépését, mielőtt London hivatalosan elindítaná a kilépési folyamatot.

A kormányfő szerint Írország többet veszíthet a Brexittel, mint bármely más uniós ország. Ugyanakkor biztosította a törvényhozást: az ír kormány vészforgatókönyveket készít az Észak-Írországot, a közös határt és a közös utazási területet érintő politikai és stratégia kérdéseket illetően, ám ezt nehezíti, hogy sem a brit kilépés részletei, sem menetrendje nem ismert. Ráadásul azt sem tudja senki, milyen lesz az EU és az Egyesült Királyság új kapcsolata – tette hozzá.

Írországot az aggasztja leginkább, hogy a két ország kereskedelmét vámok terhelhetik, miután az Egyesült Királyság távozik az unióból. Dublin szerint kulcsfontosságú, hogy az Egyesült Királyság az unió egységes piacának része maradjon, de erről az EU dönt, Írország nem tud különalkut kötni Londonnal.