A britek egyelőre nem kezdik meg a kilépési procedúrát

Cameron szerint a náluk élő EU-állampolgárok életkörülményeiben nem lesznek „azonnali” változások.

Hétfőn azonban George Osborne brit pénzügyminiszter is leszögezte a brit gazdaság állapotáról a piacok megnyugtatására tett nyilatkozatában, hogy kizárólag Egyesült Királyság dönthet arról, mikor aktiválja a kilépési folyamatot elindító mechanizmust. Osborne is azt hangsúlyozta, hogy ezt csak akkor szabad megtenni, ha már világos elképzelések vannak arról, hogy Egyesült Királyság milyen viszonyrendszert kíván kiépíteni az EU-partnerekkel.

Cameron hétfő délutáni alsóházi beszámolójában kijelentette ugyanakkor, hogy a népszavazás eredményét el kell fogadni, és a kilépés előkészítéséhez szükséges munkát el kell kezdeni.

A kormányfő – utalva arra, hogy a népszavazás jogilag nem bír kötelező erővel, vagyis nem kötelezi a parlamentet a brit EU-tagságot megalapozó törvény érvénytelenítésére – óva intette a törvényhozást attól, hogy kísérletet tegyen Egyesült Királyság kilépésének megakadályozására. Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból, de ez nem jelenti azt, hogy hátat fordít Európának – tette hozzá.

Cameron bejelentette, hogy a kilépési folyamat összefogására és irányítására külön ügyosztály jön létre a kabinetiroda, a külügyminisztérium és a pénzügyminisztérium szakértőinek részvételével.

A kormányfő élesen elítélte a Nagy-Britanniában élő külföldiek és kisebbségek – különösen a lengyel közösség tagjai és intézményei – ellen a népszavazás óta eltelt napokban elkövetett támadásokat, mondván: a brit kormány nem tűri a gyűlölet vezérelte bűncselekményeket.

Az utóbbi napokban számos beszámoló jelent meg a brit sajtóban külföldiek, illetve etnikai kisebbségekhez tartozó brit állampolgárok elleni verbális támadásokról. A lengyel közösség londoni kulturális központjára ismeretlenek gyűlölködő szövegű graffitit mázoltak.

Cameron kijelentette: biztosítja a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokat, illetve az EU-társállamokban élő briteket arról, hogy életkörülményeikben a népszavazás után sem lesz „azonnali” változás. Hozzátette: a népszavazás eredménye azt is jelenti, hogy nem lép életbe az a reformcsomag, amelyről London a referendum kiírása előtt Brüsszellel és az uniós társállamok vezetőivel megállapodott. Ennek fő elemei közé tartozott volna a külföldi EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátását szabályozó előírások jelentős szigorítása. A reformok életbe lépésének feltétele az volt, hogy a britek a népszavazáson a bennmaradásra voksolnak.

Enda Kenny ír kormányfő a dublini parlament rendkívüli ülésén kijelentette: az Egyesült Királyság hivatalos kilépése az Európai Unióból (brexit) nem áll küszöbön. Hozzátette: a kilépési tárgyalásokon szem előtt fogja tartani az ír érdekeket.

Kenny szerint az unió tagországainak kormányai tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Királyságban „politikai földrengés” történt, és időbe telik, hogy ennek következményeit rendezni lehessen. Hozzátette: arra számít, egyetértés lesz abban, hogy meg kell várni az új brit miniszterelnök hivatalba lépését, mielőtt London hivatalosan elindítaná a kilépési folyamatot.

A kormányfő szerint Írország többet veszíthet a Brexittel, mint bármely más uniós ország. Ugyanakkor biztosította a törvényhozást: az ír kormány vészforgatókönyveket készít az Észak-Írországot, a közös határt és a közös utazási területet érintő politikai és stratégia kérdéseket illetően, ám ezt nehezíti, hogy sem a brit kilépés részletei, sem menetrendje nem ismert. Ráadásul azt sem tudja senki, milyen lesz az EU és az Egyesült Királyság új kapcsolata – tette hozzá.

Írországot az aggasztja leginkább, hogy a két ország kereskedelmét vámok terhelhetik, miután az Egyesült Királyság távozik az unióból. Dublin szerint kulcsfontosságú, hogy az Egyesült Királyság az unió egységes piacának része maradjon, de erről az EU dönt, Írország nem tud különalkut kötni Londonnal.