Brexit: mikor jelentik be végre?

Egyre türelmetlenebbek az uniós vezetők. Orbán Viktor is részt vesz a keddi és szerdai csúcson.

Bár már a keddi csúcson összeülnek az Európai Unió és az Egyesült Királyság vezetői, a patthelyzet fennmaradhat a The Guardian összefoglalója szerint. Miközben az EU-s vezetők megosztottak abban a kérdésben, hogyan kezeljék a brexitet, a brit politikusok is vonakodnak megindítani a kiválásról szóló tárgyalásokat. A The Guardian uniós forrása szerint a kérdéssel foglalkozó jogászok arra jutottak: nincs, ami alapján kötelezni lehetne egy tagállamot, hogy a gyakorlatban is kezdjen bele kilépése előkészítésébe. Ugyanakkor egy EU-hivatalnok szerint Brüsszel éppígy visszautasíthat minden informális egyeztetést mindaddig, amíg a kiválás hivatalosan meg nem indul. „Amíg nem született semmilyen bejelentés, nem is lesznek tárgyalások” – fogalmazott. Ismert, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a népszavazás után arról beszélt, a briteknek minél hamarabb el kellene hagyniuk az EU-t. Az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz is azt javasolta, hogy már kedden egyeztessenek a kérdésről.

Az arra vonatkozó reményét Brüsszel már feladta, hogy kedden egyeztetni tudjon a britekkel az 50. cikkelyről, azaz arról az eddig csak elméletben létező folyamatról, amely egy tagállam kilépését tereli formális keretek közé.

Az amerikai külügyminiszter, John Kerry hétfőn tárgyal Londonban, de előtte azért még beugrik Brüsszelbe is, a német, francia és olasz vezetők pedig Berlinben találkoznak a keddi csúcs előtt. Kerry egyébként arra szólította fel a briteket és az uniót is: felelősségteljesen tárgyaljanak a válásról, hogy ezzel is minimalizálják a szakadás okozta károkat.

A referendum után lemondott brit kormányfő, David Cameron a kedd esti EU-vacsorán vázolhatja fel az Egyesült Királyság jelenlegi helyzetét. Az ügyvivő miniszerelnök ezután távozik is az EU-csúcsról, a szerdai egyeztetéseken már nem vesz részt.

Egy EU-s forrás egyébként arról tájékoztatta a The Guardiant: Juncker már pénteken kérte Cameront, hogy léptessék életbe a Lisszaboni szerződés tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét. A távozó brit kormányfő viszont arról beszélt lemondásakor, hogy ennek feladatát októberben kinevezendő utódjára bízná. A bizottsági elnök ennek nem örülne, szerinte kristálytiszta, hogyan döntött a brit nép, az egyetlen logikus lépés pedig minél előbb teljesíteni az akaratát.

Németország szeretne mielőbb tisztában lenni az Európai Unióból való brit kilépés további menetrendjével, szögezte le hétfőn Berlinben a német kormányszóvivő. „A szövetségi kormány nem akar függő játszmát” – hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Steffen Seibert, hozzátéve, hogy ez Európában senkinek nem állhat érdekében. Mint mondta, a britek múlt héten az unió elhagyására szavaztak, és a közösségnek most ezzel a döntéssel kell foglalkoznia. A kormányszóvivő ezzel gyakorlatilag kizárta annak lehetőségét, hogy a döntés visszafordítható lenne. A szóvivő szerint az unióban maradó huszonhét tagországnak közös és egységes álláspontot kell képviselnie a brexittel kapcsolatban, hogy ne erősödhessenek meg a közösséget széthúzó erők. Seibert szerint a kilépési folyamatnak nyugodtan és megfontoltan kell lejátszódnia, de nem szabad a végtelenségig húzni. A kormányszóvivő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ez a procedúra csak akkor kezdődik meg, ha az Egyesült Királyság aktiválja az 50. cikkelyt, és bejelenti távozási szándékát. Seibert elutasította annak lehetőségét, hogy a lépést megelőzően informális tárgyalások legyenek az Egyesült Királysággal. Hozzátette: Berlin ugyanakkor megérti, hogy Londonnak még bizonyos idő kell ahhoz, hogy hivatalosan is közölje Brüsszellel távozási szándékát.

Angela Merkel német kancellár az általa vezetett CDU szövetségi elnökségének egyik telefonkonferenciáján elmondta: a nemzetközi pénzpiacok attól tartanak, hogy az unió a britek döntése nyomán többé nem kormányozható. A politikus szükségesnek nevezte annak megakadályozását, hogy más országok is a brit példát kövessék. Merkel szerint szembe kell szállni az EU-t széthúzó erőkkel. Szólt arról is, hogy most nem alkalmas az idő az eurozóna tagországai közötti kapcsolat gyors mélyítésére, ehelyett az uniónak a közvéleményt érintő problémákra, így a közösség határainak biztosítására, a munkahelyteremtésre és a belső biztonság javítására kell összpontosítania.

Matteo Renzi olasz kormányfő szerint Brüsszelnek gyorsan kell cselekednie a brexit miatt, mert a helyzet súlyos, s ez az emberekben nem is tudatosult eléggé. A balközép politikus az olasz szenátusnak hangsúlyozta: arra van a legkevésbé szüksége Európának, hogy egyéves vita kezdődjön a brexittel kapcsolatos eljárási folyamatról.

A távozás mellett kampányoló brit politikusok – így Boris Johnson londoni exfőpolgármester is – amellett vannak egyébként, hogy kezdjenek bele az informális egyeztetésekbe, hogy így érhessenek mielőbb a folyamat végére. A kiváláspártiak ugyanis attól tartanak, hogy beleragadnak abba a két éves időkeretbe, amelyben az 50. cikkely szerint lefolytathatják a tárgyalásokat. Ugyanakkor még meg kell várni azt is, hogy Cameron utódja mit mond az unión belüli mozgásszabadság elvéről, szeretne-e további hozzáférést a belső piachoz, vagy inkább a teljes különválást szorgalmazza, ahogy egyébként a Leave-kampány is tette. Akadt az elszakadáspárti Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjában olyan politikus, aki már a népszavazás után felvetette: a belső piachoz azért továbbra is kellene a hozzáférés.

Az EU-csúcsot ezen a héten elnöklő Donald Tusk, az Európai Tanács vezetője hétfő reggel találkozott a francia államfővel, hogy aztán Berlinbe utazzon, ahol tárgyalhat a német kancellárral és az olasz miniszterelnökkel. Tusk szombaton ki is nevezett egy belga diplomatát, Didier Seeuwst, hogy koordinálja a jövőbeni tárgyalást a britekkel.

Az Európai Parlamentben kedden tartanak rendkívüli plenáris ülést a brit népszavazás eredménye miatt.

A magyar kormányfő vasárnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara és Katasztrófavédelmi Intézete tisztavatási ünnepségén vett részt a budai Várban. Orbán Viktor itt arról beszélt: az Egyesült Királyság polgárai úgy döntöttek, ismét saját kezükbe veszik sorsuk irányítását, „nem kérnek többé a kioktatásból”, elegük lett a bizonytalanságból, a bénultságból, „a tettek nélküli szóözönből” és abból, hogy lassan nem érezhették otthon magukat Európában. A miniszterelnök arra számít, hogy az EU most gyorsan meg fog változni, „újra kell és újra is fogjuk gombolni az európai kabátot”. A sakkból kölcsönzött példával élve úgy fogalmazott: „ha leveszünk egy figurát, az egész játék megváltozik, és ha egy tisztet veszünk le – márpedig az Egyesült Királyság tiszt az európai politikában –, akkor mindent újra kell gondolni”. A miniszterelnök aláírásával a népszavazás előtt a magyar kormány a brexit ellen kampányolt a Daily Mailben. Megírtuk, erre körülbelül húszmillió forintot költöttek.

Kerestük a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjét, Havasi Bertalant azzal kapcsolatban, milyen egyeztetéseken vesz majd részt Orbán Viktor, és szerinte gyorsabban kellene-e túlesni a válási folyamaton, vagy inkább a britekre hagyni az erről való döntést. Havasi közölte: Orbán ott lesz mind az EU28-, mind a másnapi EU27-csúcstalálkozón is. Ezeket megelőzően részt vesz az Európai Néppárt szokásos csúcstalálkozóján és egy V4-egyeztetésen is. A sajtófőnök hozzátette, a brexittel kapcsolatos álláspontját a kormányfő már pénteken kifejtette a Magyar Rádióban. Orbán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta még: elemezni kell, hogy milyen ügyek voltak meghatározóak a brit EU-tagság vitájában. Úgy látja, a döntő erejű kérdés a bevándorlás volt. A britek keresték arra a kérdésre a választ, hogyan tudnak ellenállni a modern kori népvándorlásnak, hogyan tudják továbbra is saját kezükben tartani az életüket, „hogyan tudják megtartani a szigetüket”.

Bár a miniszterelnök itt az Afrikából és Ázsiából érkező tömegekre gondolt, fontos megjegyezni azt is: a brit kilépést szorgalmazók fontos témája volt az is, hogy a Közép- és Kelet-Európából érkező munkavállalókkal kell kezdeni valamit. Cameron igyekezett is ez ügyben engedményeket kicsikarni az uniótól, miközben Orbán januárban a brit szociális juttatások tervezett lecsökkentése kapcsán arról beszélt: „mi nem élősködni megyünk Nagy-Britanniába, a magyar munkavállalók dolgozni akarnak, és jól is dolgoznak”.

Orbán pénteken közölte, hogy az EU miniszterelnökei folyamatosan egyeztetni fognak a kialakult helyzetről, a V4-es vezetők pedig – telefonon – külön körben is tárgyalnak majd. Megjegyezte, most egy hosszabb jogi folyamat következik, de erről egyelőre nem érdemes nyilatkozni. Az a megoldás tűnik kézenfekvőnek – fűzte hozzá –, hogy Nagy-Britannia a tagságról szóló szerződés helyett megállapodást köt az EU-val, és abban rendezi a felmerülő kérdéseket.