A vezető geológus viccesen azt is elmesélte, a svájciak, illetve külföldről, főként Olaszországból és Németországból érkező munkások az évek során mindössze egyszer lázadtak fel a munkaadóik ellen, amikor elfogyott a sör.
Az alagútról egy 1992-es népszavazáson döntöttek, ekkor szavazták meg a 20 milliárd svájci frankos keretet az építkezésekre, az átadót pedig 2016–2017 közé tették. A döntésben szerepet játszottak a környezetvédelmi szempontok is, mivel az elmúlt két évtizedben megötszöröződött az Alpokon átmenő teherforgalom, így egy zárt vasútrendszerrel jelentősen csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás is. Így az eddigi kamionos fuvarozást felválthatja a vasút.
Az alagúton egyébként 65 személy- és 260 teherszállító szerelvény haladhat át naponta.
