Migrációs partnerséggel oldaná meg a gondokat az EU

Közel-keleti és afrikai országokkal működne együtt Európa a migránsáradat megállításáért.

Az elképzelés az EU–Törökország-megállapodáson alapul, de nem „puszta másolat”, hanem az egyes országok helyzetére szabnák attól is függően, hogy származási vagy tranzitországról van szó, esetleg olyanról, amelyben sokan kerestek menedéket a környező térségből.

A javaslat értelmében az Európai Unió rövid távon Jordániával és Libanonnal köt majd ilyen paktumot, miközben megkezdődik a hasonló egyezmények előkészítése Nigerrel, Nigériával, Szenegállal, Malival és Etiópiával. A bizottságnak szándéka, hogy emellett Tunéziában és Líbiában is erősödjön az uniós szerepvállalás.

Az EB keddi ülését követő strasbourgi sajtótájékoztatón Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke kijelentette: az újabb tengeri tragédiák megakadályozása és a migrációs áradat keretek közé szorítása céljából „újra kell gondolni, hogy az EU és tagállamai miként működnek együtt a harmadik országokkal”.

Az európai kékkártya-rendszer reformjával és a hatékonyabb integráció elősegítésével a legális migráció lehetőségét teremtené meg az Európai Unió – jelentette be a migrációs ügyekért felelős uniós biztos keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján.

Dimitrisz Avramopulosz a magas szinten képzett migránsok legális munkalehetőségének megkönnyítését célzó európai kékkártya-rendszer reformjával kapcsolatban elmondta, hogy a javaslat korszerűsíti a meglévő szabályokat, és segítségével az EU hatékonyabban tudja idevonzani és megtartani a magas szinten képzett harmadik országbeli állampolgárokat.

A részleteket ismertetve arról tájékoztatott, hogy az új javaslat egyetlen, az egész unióra kiterjedő rendszert határoz meg, amely felváltaná a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra vonatkozó párhuzamos nemzeti rendszereket, hogy világosabb helyzet alakuljon ki a kérelmezők és a munkáltatók számára.

Az eljárások megkönnyítésével és a kék kártyát alkalmazó tagállamokon belül a 90 napos időtartamot meg nem haladó, rövidebb üzleti utak lehetővé tételével fokozza az EU-n belüli mobilitást.

A cselekvési terv megerősíti a kék kártya birtokosainak jogait, lehetővé téve a huzamos tartózkodási engedélyhez való gyorsabb hozzájutást, valamint az azonnali és rugalmasabb munkavállalás lehetőségét. Családtagjaiknak jogot ad arra, hogy az uniós kék kártya birtokosához azonnal csatlakozhassanak.

Továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik majd annak meghatározása, hogy hány harmadik országbeli állampolgár léphet az országok területére munkavállalási céllal.

Az Európai Bizottság a következő öt évben nyolcmilliárd euró értékű beruházást tervez a partnerországokban, amely a brüsszeli testület számításai szerint további befektetéseket fog maga után vonzani a tagállamok részéről és a magánszektorból. A bizottság közleménye szerint a befektetések összértéke akár a 62 milliárd eurót is megközelítheti.

Korábbi hírek szerint a szükséges források egy részét az Európai Bizottság a 2007–2013 közötti uniós költségvetésben felhasználatlanul maradt forrásokból teremtené elő.

„Készek vagyunk fokozni a pénzügyi és az operatív támogatást, és befektetni a hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődésbe, a biztonságba, a jogállamiságba és az emberi jogokba, illetve javítani az emberek életét és leküzdeni a migrációt kiváltó okokat. Feladatunk és egyben érdekünk is lehetőséget teremteni az embereknek a biztonságos és tisztességes életre” – közölte a sajtóértekezleten Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Hozzátette, a migrációs válságot „csak globális fellépéssel lehet megoldani teljes partnerségben”.

A partnerségi keretmegállapodás célja az emberéletek mentése, a visszatoloncolások fokozása, a migráció kiváltó okainak kezelése, valamint az, hogy a menekültek és a migránsok közelebb maradhassanak az otthonukhoz.

A múlt évben az illegális úton Európába érkezők túlnyomó többsége szíriai és iraki állampolgár volt, az uniós vezetőket azonban egyre inkább aggasztja a világ legszegényebb kontinensének számító Afrikából meginduló migrációs hullám lehetősége.

„Megoldásokat kell találnunk, fenntartható megoldásokat” – hangsúlyozta Frans Timmermans, hozzátéve, hogy az eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen lesz az uniós tagállamok diplomáciai, technikai és pénzügyi hozzájárulása.

A tervezet bírálói korábban arra figyelmeztettek, hogy a tavaly ősszel Vallettában rendezett EU–Afrika migrációs csúcstalálkozón elfogadott hasonló egyezmény sem vezetett sok eredményre. Egyesek szerint a fejlesztési segélyek feltételhez kötése sértheti az emberi jogokat, mások pedig attól tartanak, hogy az esetleges megállapodást több ország az Európai Unió zsarolására fogja felhasználni.