Törökország visszahívta berlini nagykövetét konzultációra a Focus szerint. A német lap azt írja, hogy a törökök így tiltakoznak az ellen, hogy a német szövetségi parlament (Bundestag) elsöprő többséggel népirtásnak minősítette csütörtökön az Oszmán Birodalomban százegy éve elkezdett örményellenes mészárlásokat. Az, hogy van következménye a parlament határozatának, nem meglepő, ennek lehetőségéről maga a török miniszterelnök is figyelmeztette a németeket.
Történelmi hibának tartja Ankara a döntést – közölte csütörtökön Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes. Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter pedig azt üzente Németországnak, hogy a „felelőtlen és alaptalan” döntések semmiképpen nem fedik el saját „sötét történelmét”. A török média úgy tudja, hogy a Bundestag döntése miatt a négy török parlamenti párt arra készül, hogy még a nap folyamán közös nyilatkozatban ítélje el a berlini döntést.
Az örmények elégedettek
Örményország üdvözli a német parlament határozatát – jelentette ki Edvard Nalbandján külügyminiszter. „Örményország üdvözli a német Bundestag határozatát a népirtásról, amelyet örmények és más keresztény népek ellen követtek el” – olvasható a jereváni külügyi tárca közleményében. Szerinte a határozattal Németország nemcsak az örmények ellen elkövetett népirtás nemzetközi elismeréséhez és megítéléséhez tett fontos hozzájárulást, hanem az emberiség népirtások és emberiesség elleni bűncselekmények megelőzésére irányuló közös harcához is. „A nemzetközi közösség százegy éve várja, hogy Törökország szembenézzen saját történelmével” – tette hozzá Nalbandján. (MTI)
Komoly hatással lesz a német–török viszonyra a német parlament lépése – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök. A török állami televízióban élőben közvetített beszédében a kenyai fővárosban tartózkodó államfő azt mondta, miután visszaérkezik Törökországba a konzultációra hazarendelt berlini nagykövet, a kormány megvitatja, milyen lépésekkel válaszoljon a német döntésre.
Törökország bekérette külügyi minisztériumába az ankarai német ügyvivőt. Binali Yildirim miniszterelnök korábban azt mondta, a német törvényhozás „hibás” döntéséért a „rasszista örmény lobbit” tette felelőssé.
A német kormánypártok – a konzervatív CDU–CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) –, valamint az ellenzéki Zöldek közös indítványát a képviselők egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el az MTI beszámolója szerint.
A határozatban és a szavazás előtti vitában is kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény–török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelőssége a mai Törökországnak. A vitában felszólalók közül többen elfogadhatatlannak nevezték, hogy török részről megpróbáltak nyomást gyakorolni a berlini parlament tagjaira.
A határozat több évig tartó politikai vita után véglegesített szövegében négyszer szerepel a népirtás kifejezés. Egyebek mellett az áll benne, hogy az Oszmán Birodalomban 1915. április 24-én az ifjútörök kormány utasítására megkezdett tervszerű üldöztetés és megsemmisítés több mint egymillió örmény nemzetiségű áldozatának sorsa „példaszerűen mutatja meg a tömegpusztítások, etnikai tisztogatások, népcsoportok elűzése és bizony a népirtások” 20. századi történetét. A népirtásról minden évben megemlékeznek az örmények, idén is több ezren vettek részt az eseményeken.
A határozatban rámutatnak arra, hogy a Német Császárságnak – az Oszmán Birodalom legfőbb szövetségesének – „szégyenletes szerepe” volt a történtekben, diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit ezeknek az „emberiesség elleni bűntetteknek” a megakadályozásáért. A határozat szerint Németország vállalja történelmi felelősségét, amelyből az is következik, hogy ösztönöznie kell az örmény–török megbékélést. A Bundestag megemlékezése a százegy éve kezdődött népirtásra az örmény nép, „a világ legősibb keresztény népe iránti különleges tisztelet” kifejeződése is – áll a határozatban.
Angela Merkel kancellár hivatalos elfoglaltsága miatt nem vett részt a szavazáson, de a CDU–CSU-frakcióban kedden tartott próbaszavazáson igennel voksolt. Ugyancsak hivatalos elfoglaltság miatt nem vett részt a szavazáson Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke és a szociáldemokrata külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier.
Történészek másfél millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát, és sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket. A mai Törökország azonban mint az egykori Oszmán Birodalom utódállama következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék. Állítása szerint nem folyt szervezett hadjárat az örmények kiirtására, s nincs bizonyíték arra, hogy létezett az örmények kiirtását elrendelő parancs az oszmán birodalom vezetésétől.
