A német kormánypártok – a konzervatív CDU–CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) –, valamint az ellenzéki Zöldek közös indítványát a képviselők egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el az MTI beszámolója szerint.
A határozatban és a szavazás előtti vitában is kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény–török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelőssége a mai Törökországnak. A vitában felszólalók közül többen elfogadhatatlannak nevezték, hogy török részről megpróbáltak nyomást gyakorolni a berlini parlament tagjaira.
A határozat több évig tartó politikai vita után véglegesített szövegében négyszer szerepel a népirtás kifejezés. Egyebek mellett az áll benne, hogy az Oszmán Birodalomban 1915. április 24-én az ifjútörök kormány utasítására megkezdett tervszerű üldöztetés és megsemmisítés több mint egymillió örmény nemzetiségű áldozatának sorsa „példaszerűen mutatja meg a tömegpusztítások, etnikai tisztogatások, népcsoportok elűzése és bizony a népirtások” 20. századi történetét. A népirtásról minden évben megemlékeznek az örmények, idén is több ezren vettek részt az eseményeken.
A határozatban rámutatnak arra, hogy a Német Császárságnak – az Oszmán Birodalom legfőbb szövetségesének – „szégyenletes szerepe” volt a történtekben, diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit ezeknek az „emberiesség elleni bűntetteknek” a megakadályozásáért. A határozat szerint Németország vállalja történelmi felelősségét, amelyből az is következik, hogy ösztönöznie kell az örmény–török megbékélést. A Bundestag megemlékezése a százegy éve kezdődött népirtásra az örmény nép, „a világ legősibb keresztény népe iránti különleges tisztelet” kifejeződése is – áll a határozatban.
