„Különböző opciókat” vizsgálna Skócia kormányfője

Nicola Sturgeon szerint a helyzet a brit EU-tagságról tartott népszavazás óta gyökeresen megváltozott.

Nicola Sturgeon üzletemberek előtt tartott edinburghi előadásában felidézte, hogy Skóciában a többség a bennmaradásra szavazott a brit EU-tagságról júniusban rendezett népszavazáson. „Ezért ha azt mondják nekünk, hogy ennek ellenére ki kell lépnünk (az EU-ból), az olyan lenne, mintha azt mondanák, hogy a mi nemzetünk szava nem számít” – fogalmazott a skót kormányfő.

Országos átlagban 52 százalék a kilépésre, Skóciában viszont 62 százalék a bennmaradásra voksolt a június 23-i EU-referendumon.

Hétfői beszédében Sturgeon kijelentette, hogy ebben a helyzetben Skóciának két lehetősége van: vagy az Egyesült Királyság tagjaként próbálja érvényesíteni érdekeit, vagy ismét fontolóra veszi a függetlenné válást.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenző tábor győzött 55,3 százalékos többséggel.

A skót miniszterelnök hétfőn azonban kijelentette: akkor a függetlenségellenes tábor fő érve éppen az volt, hogy Skócia akkor tudja megőrizni EU-tagságát, ha az Egyesült Királyság része marad.

Nicola Sturgeon szerint a helyzet a brit EU-tagságról tartott népszavazás óta gyökeresen megváltozott, az Egyesült Királyság „bizonytalansággal, felfordulással és kiszámíthatatlansággal” jellemzett időszak előtt áll, és ilyen körülmények között most már a függetlenség kínálhatja Skóciának a legnagyobb mértékű stabilitást. „Ha úgy találjuk, hogy érdekeinket nem tudjuk megvédeni az Egyesült Királyságon belül, akkor Skóciának meg kell adni a jogot arra, hogy fontolóra vegye függetlenné válását” – tette hozzá.

Nicola Sturgeon szerint meg kell vizsgálni olyan lehetőségeket, amelyek „a többnemzetiségű Egyesült Királyság különböző térségeinek más-más megoldásokat tesznek lehetővé”. A skót kormányfő szerint ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság azon nemzetei, amelyek a kilépésre voksoltak, elkezdenék feltárni, hogy a brexit valójában mivel is jár majd számukra, más nemzetek viszont, „mint például Skócia”, arra összpontosíthatnák figyelmüket, hogy miként lehetne fenntartani a kapcsolatokat az EU-val.

Skócián kívül Észak-Írországban is az EU-tagságra szavazott a többség. Theresa May brit miniszterelnök éppen hétfőn tett látogatást Észak-Írországban, ahol Martin McGuinness miniszterelnök-helyettes közölte vele: a brexit „nem jelent semmiféle jó hírt”, és Észak-Írország követeli a referendumon kifejtett akaratának tiszteletben tartását.

Nicola Sturgeon hétfői beszédében kijelentette: amikor a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét megalkották – ez a cikkely vázolja a távozni kívánó EU-tagok kilépésének mechanizmusát –, senki nem gondolt komolyan arra, hogy bármely tagállam valaha is a kilépésre szavaz. Éppen ezért „néhány sornyi szövegen kívül” nincsenek kidolgozott szabályok arra, hogy a brit népszavazás után most mi is következzék, „ez a terület feltérképezetlen”, a szerződésnek „ez az oldala üres” – mondta a skót kormányfő.

Nicola Sturgeon szerint ez lehetőséget ad Skóciának „az innovatív és kreatív” megoldásokra, arra, hogy kezébe vegye saját jövőjének formálását.

A skót miniszterelnök a brit EU-tagságról tartott referendum óta már több nyilatkozatában is egyértelművé tette, hogy ismét napirendre került Skócia függetlenné válásának kérdése, mivel Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére „kirángassák” az Európai Unióból.

A minap közölte azt is, hogy megkezdődtek az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásának jogi előkészületei.