Nagy többséggel elmozdították a hatalomból Brazília elnökét, Dilma Rousseffet – jelentette az AFP hírügynökség. A vezetőt korábban felfüggesztették már: akkor arra kérte a szenátust, szavazzanak a felelősségre vonása ellen. A korrupciós vádak kereszttüzében ártatlanságát hangoztatta, és úgy fogalmazott, alkotmányos puccs áll a háttérben. A szenátorok viszont nem hallgattak rá, és nyolcvanegyből hatvanegyen az elszámoltatására voksoltak.
Az új elnök Michel Temer lett. Külön szavazást tartottak arról, hogy eltiltsák-e Rousseffet közhivatal gyakorlásától nyolc évre. Ezt végül nem fogadták el, harminchatan voltak az eltiltás mellett és negyvenketten ellene.
Rousseffet a költségvetési törvény megsértésével vádolják, hivatalából május 12-én függesztették fel. A gyanú szerint a 2014-es választás előtt kozmetikázhatta a költségvetési adatokat. A politikus, aki az első női elnök a dél-amerikai országban, hétfői védőbeszédében azt hangsúlyozta: nem követett el semmiféle bűncselekményt, az ellene felhozott vádak valótlanok. „Tudom, hogy el fognak ítélni, de a lelkiismeretem tiszta” – mondta a szenátorok előtt.
Az államfő ciklusából két év és három hónap maradt, erre az időre váltja őt székében a jobbközépre sorolt Temer. Ő eddig alelnök volt, és már jó ideje kritizálta Rousseffet, látható módon a helyére pályázva. Korábban hangoztatta, hogy szerinte olyan ember kellene már, aki egységet teremt Brazíliában, egy Rousseffnek küldött, kiszivárgott levelében pedig amiatt panaszkodott, hogy az elnök nem bízik benne, ezért csak kirakatpozíciót osztott rá.
Dilma Rousseff 2010-ben került először hatalomba, és bár választást eddig nem vesztett, népszerűsége sokat esett az utóbbi időkben egyebek közt a nyilvánvaló gazdasági zuhanás miatt is. Bukásában nagy szerepe volt a több tucat politikust érintő korrupciós ügynek is. Annak, amelyben például a volt elnököt, Luiz Inácio Lula da Silvát azzal vádolják, hogy meg akarta vásárolni a Petrobras olajipari szervezet egykori vezetőjének hallgatását. A feltételezett korrupciós hálózat több milliárd dolláros nagyságrendű kárt okozott az országnak.
Egyes kritikusok szerint Rousseff elmozdítása a hatalomból azt mutatja, hogy a brazil politikai elit még mindig nem békélt meg a demokráciával, bár már közel harminc éve véget ért a katonai diktatúra. Az utolsó nyolc közvetlenül választott elnökből csak kettő töltötte ki ciklusát: kettő ellen vádat emeltek, egyet katonai puccsal mozdítottak el, a negyedik öngyilkos lett, az ötödik meghalt, mielőtt hatalomra léphetett volna, a hatodik pedig lemondott. Ez az elmozdítás ráadásul drámai pont annak a Rousseffnek a pályafutásán, aki valaha a világ egyik legelfogadottabb vezetője volt, nyolcvanöt százalékos támogatottsági aránnyal. A vele szemben ellenséges kongresszus és a gyatra pénzügyi helyzet viszont végzetes hatással volt megítélésére és pozíciójára.
Az elnök eredményei között van, hogy folytatta, amit elődei az egyenlőség érdekében tettek, még több szegénységben élőt elérve. A felsőoktatásban tanulók száma is emelkedett, az egyetemre beiratkozók száma tizennyolc százalékkal nőtt az első ciklusa alatt. Ugyanakkor elnökségének bírálói felvetik, hogy két évvel hatalomra kerülése után az erdőirtások száma újra növekedni kezdett.
A hetvenöt esztendős Michel Temer libanoni szülők gyermekeként már ebben a dél-amerikai országban látta meg a napvilágot. Eleganciája, diszkrét viselkedésmódja, minden harsányságot nélkülöző természete a Sao Pauló-i katolikus egyetemen diákvezérré emelte. Alkotmányjogász professzorként dolgozott 1969-től 1984-ig, számos jogi tanulmánykötet szerzőjeként nagy tekintélyre tett szert szakmájában, egyik könyve húsz kiadást ért meg, és 200 ezer példányban kelt el.
A Brazil Demokratikus Mozgalom Pártjának (PMDB) soraiba már 1974-ben belépett, e pártnak később elnöke is lett, de politikai pályafutásának megkezdése előtt még évekig tanult szakmájában tevékenykedett. Így 1983-ban Sao Paulo államügyészévé nevezték ki, majd e város közbiztonsági titkára lett.
E funkciójában korántsem formális munkát végzett, sőt, miután 1985-ben hivatalában fogadott egy bizottságot, amely felhívta a figyelmet arra, hogy Brazíliában elviselhetetlenül gyakorivá váltak a nők elleni erőszakos cselekmények, Temer létrehozta a brazíliai nők első delegációja elnevezésű szervezetet. Ugyanabban az évben a szerzői jogok védelmére is életre hívott egy hivatalt a kalózkodások elharapózása miatt.
Politikai karrierje a nyolcvanas évek közepén indult, a parlament képviselőházában háromszor is e testület elnökévé választották. Az ország alelnöki pozícióba 2011-ben került, szoros munkatársa volt Dilma Rousseff elnöknek, akit az utóbbi hónapok eseményei azonban lesodortak a politikai pályáról, s most Temernek kell bizonyítania, hogy nem csupán diákmozgalmat, ügyészi hivatalt, törvényhozó testületet, hanem egy egész országot is képes vezetni. Politikai megítélését némileg beárnyékolja, hogy miután öt éven át Rousseff alelnökeként annak politikai szövetségese is volt, pártja a brazil belpolitikát átszövő Petrobras-botrány idején kilépett a Rousseff vezette kormányból. Rousseff árulással vádolta meg őt és azt állította, hogy hivatalára tör.
Magánélete méltán került a média figyelmének középpontjába. A maronita keresztény Temer elkötelezett híve Ferenc pápának, bár kérdés, hogy négy házassága mennyire illeszkedik az egyházi tanításokba. Az elmúlt négy évtized során három házasságából öt gyermeke született, mostani felesége második gyermekét várja tőle.
Egyébként éppen mostani hitvese, a Temernél 42 évvel fiatalabb egykori szépségkirálynő keltette fel a közvélemény kíváncsiságát. Tudni vélik, hogy amikor 2003-ban Temer megismerte az akkor tizenkilenc esztendős Marcelát, a lányt apja is elkísérte az első randevújukra. Azt mondják, Temer ámulatát hamar „elsimította”, hogy az apa áldását adta a frigyükre a nagy korkülönbség ellenére. Az ifjú ara iránti szerelem költői ambíciókat is felszabadított a politikusban, hozzá írt versei 2013-ban kötetben is megjelentek.
Marcela eddig sem mutatta magát sokszor a nyilvánosság előtt, és várhatóan a jövőben sem válik a „brazil Evitává”. A bulvársajtóban megrögzült három jelző, amivel az immár ügyvivő államfő feleségét illették mindig: „szép, diszkrét és házias”. (MTI)
