Amerikai bombázók repülnek térségünk felett

Az orosz katonai tervezők új támadási irányra számíthatnak Kelet-Közép-Európa felől is.

Két legyet ütött egy csapásra a héten az amerikai légierő Csehországban. Nehézbombázói jelenleg egyetlen európai támaszpontjáról, az angliai Fairfordból kedden egy B–52-est és egy B–1-est küldött a földi csapatok légi támogatását célzó Ample Strike hadgyakorlatra, majd miután elvégezték feladatukat Bechyne térségében, az ostravai repülőtéren landoltak, ahol a hét végi NATO-napok rendezvény fő attrakciói lesznek.

Bár a csehországi manőver nyilvánvalóan taktikai szintű, azt azért látni kell, hogy nukleáris robotrepülőgépek indítására képes, interkontinentális hatótávolságú stratégiai bombázók reptetése, és potenciális tartalék repülőterek kipróbálása joggal válthatja ki az orosz katonai tervezők aggodalmát. Más előrejelzési időkkel kell számolniuk ugyanis, ha ezek a gépek hazai bázisaikról, például a louisianai Barksdale-ből indulnak bevetésre, mint amikor Angliából, s megint mással, ha Közép-Európából. Itteni megjelenésük ráadásul tovább bővíti a lehetséges támadási irányok sorát is Oroszország ellen, s alacsonyan támadó AGM–86-os csapásmérő robotrepülőgépeik – akárcsak a klasszikus hidegháború idején, a múlt század nyolcvanas éveiben – még most is a legnagyobb fejtörést okozzák a moszkvai légvédelem számára. Bár a stratégiai erők csökkentésére vonatkozó megállapodások keretében amerikai részről immár csak a B–52-eseknek van ilyen veszélyes fegyverzetük, az utóbbi időben felerősödtek azok a hangok, hogy a „kiherélt”, azaz immár csak hagyományos fegyverzetű B–1-esek is kerüljenek vissza a nukleáris feladatú Globális csapásmérő parancsnoksághoz (GSC). Azt is szorgalmazzák, hogy kapják vissza robotrepülőgépeiket, vagy az LRSO-program keretében most fejlesztés alatt álló új típust, amelyet az új B–21-es lopakodó bombázó fő fegyverének szánnak.

Ráadásul az elrettentés mechanizmusa az első csapással való fenyegetésen nyugszik, hiszen a bombázók és robotrepülőgépeik főleg fix, mélységben elhelyezkedő stratégiai célok ellen hatékonyak. Az Európát potenciálisan fenyegető orosz Iszkander harcászati-hadműveleti ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek mobil indítóinak kiiktatására vajmi keveset érnek.