Háborús bűncselekményről beszélt az ENSZ-főtitkár

Pan Gimun megdöbbenésének adott hangot.

Közleményében az ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy gyújtó- és más, különösen nagy erejű bombák „nyilvánvalóan szisztematikus bevetése” lakott területen „háborús bűncselekménnyel érhet fel”. Hozzátette: folyamatosan kap jelentéseket arról, hogy egyebek mellett bunkerromboló bombákat vetnek be a város ellen. „A nemzetközi közösségnek egyértelműen azt kell üzennie: nem tűri el, hogy mindenféle körültekintés nélkül egyre nagyobb erejű és halálos fegyvereket vessenek be civilek ellen. Aleppó a legintenzívebb és leghosszabb ideig tartó bombázást szenvedte el (az utóbbi napokban) a szíriai konfliktus kezdete óta” – írta Pan Gimun.

Elítélte „az ártatlan civileknek okozott szenvedéseket, a gyújtóbombák bevetését, egy humanitárius konvoj múlt heti szándékos megtámadását és az aleppói lakosok többsége ivóvízellátásának megszüntetését” Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Hrisztosz Sztilianidesz, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagja is.

Az említett segélykonvojt amerikai tisztségviselők szerint orosz harci gépek találták el. A vízellátást illetően pedig ENSZ-tisztségviselők azt állítják, hogy legalább kétmillió lakos maradt víz nélkül Aleppóban, miután a szíriai légierő megrongált egy szivattyúállomást, a lázadók pedig bosszúból leállítottak egy másikat.

Mogherini és Sztilianidesz az egész világ elleni támadásnak nevezte az aleppói civileknek okozott szenvedést, és figyelmeztetett, hogy a bombázások hatására még kisebb lesz az esélye, hogy tárgyalások útján érhetik el a tűzszünetet és a békét.

A London, Párizs és Washington által az aleppói helyzet miatt sürgősen összehívandó biztonsági tanácsi ülésre vasárnap helyi idő szerint délelőtt 10 órakor kerülne sor – közölték diplomaták.

A szíriai és az orosz légierő szombaton már az ötödik napja bombázta Aleppó szóban forgó negyedeit, és legalább 45 civil halálát okozták ezen a napon az AFP francia hírügynökség szerint. Pénteken 90-nél is több ember halt meg a légitámadásokban.

A város bombázásának azonnali leállítását követelte szombati bostoni nyilatkozatában John Kerry amerikai külügyminiszter is. „Ami Aleppóban történik, elfogadhatatlan, minden határon túlmegy” – jelentette ki. Az amerikai diplomácia vezetője felszólította Oroszországot, bírja rá Bassár el-Aszad szíriai elnököt, hogy vessen véget az északi város elleni offenzívának.

Az amerikai, a brit, a német, az olasz és a francia külügyminiszter, illetve az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton közös közleményben úgy foglalt állást, hogy a szíriai tűzszünet helyreállítása Oroszországon múlik. Felszólították Moszkvát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket ennek érdekében. A külügyminiszterek a massachusettsi Taft Egyetem jogi és diplomáciai karán (Fletcher-iskolában) tartott találkozó után kiadott, az amerikai külügyminisztérium által nyilvánosságra hozott, kemény hangú közleményükben hangsúlyozzák, hogy nem végtelen az Oroszország iránt tanúsított türelmük.

A nyugati nagyhatalmak szerint a héten Szíriában történt felháborító események – a segélykonvoj bombázása, a tűzszünet damaszkuszi felmondása, Aleppó bombázása és vegyi fegyverek bevetése – „kirívóan ellentmondanak annak, amit Oroszország állít, jelesül, hogy támogatja a szíriai konfliktus diplomáciai rendezését”. Megerősítik továbbá azt, amit a nyugatiak már jó ideje mondanak, nevezetesen, hogy Oroszországnak bizonyítania kell, kész és képes rendkívüli intézkedéseket tenni a tűzszünet helyreállításáért, a humanitárius segélyek akadálytalan eljuttatásáért és azoknak a feltételeknek a megteremtéséért, amelyek az ENSZ égisze alatt folytatott (Szíria közi) tárgyalások felújításához szükségesek – áll a közleményben.

Szalai Máté Közel-Kelet-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint még évekig elhúzódhat a konfliktus Szíriában, mivel jelenleg nincs olyan erő, amelyik képes lenne irányítani az országot. A szakértő az M1 aktuális csatornán azt mondta, a kormányerők látszatra ugyan erősnek tűnnek, ám egyre több hír szól arról, hogy a hadsereg rossz állapotban van.

Szalai Máté kifejtette, a szíriai polgárháború „háromszintes” konfliktus. Helyi szinten 2011-ben kezdődött, amikor különböző csoportok fellázadtak Bassár el-Aszad kormánya ellen, majd ezek később radikalizálódtak. Regionális szinten az ellenzéket támogató Törökország és Szaúd-Arábia áll szemben az Aszad-párti Iránnal. Globális szinten pedig az Egyesült Államok és Oroszország között van konfliktus, előbbi ugyanis az ellenzéket támogatja, utóbbi pedig a kormányt.

Olyan megoldásra lenne szükség, amely mindhárom szinten egyszerre teremt egyensúlyt, ám erre jelenleg szinte egyáltalán nincs esély – közölte a szakértő.