Merkel: Kritikus helyzetben van az EU

A V4 rugalmas szolidaritást javasol a migráció kezelésében.

„Az Európai Unió nem helyettesítheti a NATO-t” – hangsúlyozta a közös európai hadsereg létrehozásának felvetése kapcsán Dalia Grybauskaite litván államfő a csúcstalálkozó első tárgyalási szakaszának kezdete előtt a sajtónak adott rövid nyilatkozatában. Kifejtette: nem tud róla, hogy bárki is európai hadsereg létrehozásába fogott volna, egyelőre csak a védelmi együttműködés javításáról, illetve a meglévő katonai kapacitások jobb kihasználásáról volt szó, ez azonban nem jelenti azt, hogy a NATO helyettesíthető lenne.

Mark Rutte holland miniszterelnök arról beszélt, hogy valamennyi tagország érdeke a biztonságosabb Európa, a migráció ellenőrzés alá vonása, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági együttműködés. Egyúttal megjegyezte, nem tartja szerencsésnek EU-csúcstalálkozót tartani az Egyesült Királyság nélkül úgy, hogy az ország még tagja az uniónak.

A visegrádi csoport az úgynevezett rugalmas szolidaritás elvét javasolja Pozsonyban a migrációs válság kezelésére, eszerint a menekültbefogadási képesség megítélésében az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is figyelembe vennék – közölte pénteken Varsóban a lengyel külügyminiszter.

Sajtóértekezletén Witold Waszczykowski a V4-ek azon közös álláspontját ismertette, amelyet a lengyel soros elnökség nevében Beata Szydlo kormányfő mutat be az Európai Unió Pozsonyban zajló informális találkozóján.

Waszczykowski rámutatott: az uniós tagállamok között vannak olyanok, amelyek munkaerőhiánnyal küzdenek, így „a menekülteket, sőt bevándorlókat akár jelentős számban is befogadhatják”.

A gazdaságilag kevésbé fejlett országok „más módon járulhatnak hozzá a migrációs válság kezeléséhez” – folytatta a külügyminiszter, példaként a humanitárius programok és a menekülttáborok, valamint a konfliktusokhoz közeli országokban tartózkodó menekültek támogatását említve.

A V4 Pozsonyban bemutatandó, írásba foglalt álláspontját pénteken a PAP hírügynökség is ismertette. A beszámoló szerint a dokumentum három kérdésre összpontosít: a biztonságra, a rugalmas szolidaritás elvén alapuló megegyezésre, valamint a közös uniós piac témakörére. A V4 szerint az EU jövőjéről szóló vitában ezeket a kérdéseket kell prioritásként kezelni.

A rugalmas szolidaritás elve azt a lehetőséget adná a tagállamoknak, hogy a migrációs politikában „szabadon döntsenek részvételük formájáról” – ismerteti az állásfoglalást a PAP. Emellett szükség van a harmadik országokkal, köztük Törökországgal való együttműködésre is. Az illegális bevándorlás a V4 szerint hatékony határvédelemmel kezelendő.

A négy visegrádi ország emellett „a schengeni övezethez való visszatérést célzó ütemterv teljes végrehajtását” sürgeti, és – rámutatva a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés okozta fenyegetésekre – hangsúlyozza a biztonsági együttműködés fontosságát. Ebben az összefüggésben az Európai Határőrizeti Ügynökség (Frontex) „műveleti képességének minél gyorsabb elérését” nevezik szükségesnek.

A V4 szerint az EU-ban a „valódi védelmi együttműködést” kell erősíteni, anélkül hogy ez „a NATO-n belüli együttműködést helyettesítené”.

Az állásfoglalás az európai integráció egyik fő értékének nevezi a közös uniós piacot és a szabad munkaerő-áramlást.

A visegrádi országok úgy látják, Európa csak akkor lehet erős, ha a döntéshozatali folyamatban „erős lesz a tagállamok és polgáraiknak a hangja”. Az uniós alapszerződésekkel összhangban egyensúlyt kell megőrizni az uniós intézmények között – fejtik ki a visegrádi országok, s aláhúzzák az Európai Tanács szerepét, további sürgetik a tagállami parlamentek szerepének megerősítését.

A négy ország szerint az EU-n belüli tárgyalások „nyitottak kell hogy legyenek az összes tagállamra”, a kisebb csoportokban megvalósuló integráció „csak a közösség gyengítését eredményezheti” – ismerteti a V4 közös állásfoglalását a PAP.

Az uniós vezetők informális pozsonyi megbeszélései előtt, csütörtökön az Európai Parlament elnökével, Martin Schulzcal tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök, és arra kérte a német politikust, hogy adja meg a tiszteletet a magyaroknak.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még a találkozó kezdete előtt, csütörtök este kiadott közleményében arra szólította fel a találkozó résztvevőit, hogy tárgyalásaik során „józanul és brutálisan őszintén” tekintsenek az unió problémáira. Kiemelte: az uniót az utóbbi időszakban megrázó válságok után nem szabad úgy viselkedni, mintha mi sem történt volna. A brexitre utalva hozzátette: józan diagnózist kell felállítani a brit kiválás okairól.

Robert Fico szlovák kormányfő csütörtökön az önreflexió és a kiútkeresés csúcstalálkozójának nevezte a pozsonyi fórumot. A miniszterelnök pénteken a delegációk érkezése során tett rövid nyilatkozatában úgy vélekedett: a találkozón a résztvevők rámutatnak, hogy az EU egy olyan egyedülálló projekt, amelyet folytatni akarnak.

A találkozót a nemzetközi és a szlovák sajtó részéről is komoly várakozások előzik meg. Ezzel kapcsolatban a független pozsonyi Pravda pénteki kiadásában megjelent véleménycikkében úgy fogalmazott: ha a résztvevőknek bármelyik problémás kérdést közös akarattal, többé-kevésbé közös eszközökkel sikerül megoldaniuk, az is sokkal jobb lesz, mintha ehelyett a találkozót csak kínos csend követné. A liberális pozsonyi Sme hasonlóképpen vélekedett, azt írta: ha csupán helyes diagnózist sikerülne felállítani az unió problémáira, az már azt jelezné, hogy a résztvevők nem feleslegesen rajzolták fel Pozsonyt a térképükre.

A csúcstalálkozó első szakasza után a résztvevők egy dunai sétahajózáson vesznek részt, az ottani munkaebéden a tervek szerint a brexit utáni gyakorlati teendők megvitatása kerül napirendre. Délután az állam-, illetve kormányfők visszatérnek a pozsonyi várba, hogy az EU következő fél évének gyakorlati tennivalóiról határozzanak.