A több pozsonyi helyszínen zajló, egynapos fórumon olyan aktuális témákról beszéltek, mint az unió állapota és jövője, ezen belül a migráció problémaköre, a biztonsági kihívások és a terrorizmus elleni harc, illetve a gazdasági és szociális biztonság, a foglalkoztatottság növelésének lehetőségei, valamint a Nagy-Britanniának az EU-ból való kilépése utáni unió kérdései.
A csúcs első tárgyalásszakaszán kerültek terítékre a következő kérdések: hol és hová tart jelenleg az unió, illetve milyen válaszokat lehet és kell adni az uniós polgárok EU-val szembeni bizalomvesztésének jelenségére?
A találkozó előtt Angela Merkel kijelentette: „Tettekkel kell megmutatnunk, hogy a jelenleginél jobbak tudunk lenni.” A német kancellár szerint az Európai Unió kritikus helyzetben van, és lépéseket kell tennie azért, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát.
A kancellár megerősítette azt az álláspontját, hogy egy most kidolgozandó menetrend alapján az uniós alapító szerződés megkötésének hatvanadik évfordulójára, jövő márciusra lépéseket kell tenni a külső és a belső biztonság, a külső határok védelme, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági növekedés terén.
Francois Hollande francia elnök az estig tartó csúcsértekezlet előtt azt mondta, hogy a pozsonyi találkozón új lökést kell adni Európának. Ő is hangoztatta, hogy vissza kell nyerni a lakosság bizalmát. Ehhez szerinte három területen kell előrelépni: a biztonság megerősítésével, a külső határok hatékonyabb védelmével és gazdasági lépésekkel, köztük új munkahelyek teremtésével.
Jean-Claude Juncker azt hangoztatta, hogy Pozsonyban a fő feladat a nézetkülönbségek elsimítása. Egységre van szükség ahhoz, hogy az unió működhessen – fogalmazott. Az Európai Bizottság elnöke tizennégy pontból álló tervet ismertetett a résztvevőkkel, az előterjesztés konkrét lépéseket tartalmaz a következő időszakra ahhoz, hogy a migrációs válság és a brit kilépésről határozó júniusi népszavazás után az Európai Unió javítani tudja a róla kialakult képet.
A javaslatok között található az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török–bolgár határ ellenőrzésére, a beutazók regisztrációját segítő rendszer kiépítése, a nagyszabású uniós beruházási program méretének megduplázása, az afrikai beruházásokat segítő terv, egy közös európai főhadiszállás kiépítése az uniós katonai küldetésekhez és egy hadiipari fejlesztési alap létrehozása is.
„Az Európai Unió nem helyettesítheti a NATO-t” – hangsúlyozta a közös európai hadsereg létrehozásának felvetése kapcsán Dalia Grybauskaite litván államfő a csúcstalálkozó első tárgyalási szakaszának kezdete előtt a sajtónak adott rövid nyilatkozatában. Kifejtette: nem tud róla, hogy bárki is európai hadsereg létrehozásába fogott volna, egyelőre csak a védelmi együttműködés javításáról, illetve a meglévő katonai kapacitások jobb kihasználásáról volt szó, ez azonban nem jelenti azt, hogy a NATO helyettesíthető lenne.
Mark Rutte holland miniszterelnök arról beszélt, hogy valamennyi tagország érdeke a biztonságosabb Európa, a migráció ellenőrzés alá vonása, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági együttműködés. Egyúttal megjegyezte, nem tartja szerencsésnek EU-csúcstalálkozót tartani az Egyesült Királyság nélkül úgy, hogy az ország még tagja az uniónak.
A visegrádi csoport az úgynevezett rugalmas szolidaritás elvét javasolja Pozsonyban a migrációs válság kezelésére, eszerint a menekültbefogadási képesség megítélésében az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is figyelembe vennék – közölte pénteken Varsóban a lengyel külügyminiszter.
Sajtóértekezletén Witold Waszczykowski a V4-ek azon közös álláspontját ismertette, amelyet a lengyel soros elnökség nevében Beata Szydlo kormányfő mutat be az Európai Unió Pozsonyban zajló informális találkozóján.
Waszczykowski rámutatott: az uniós tagállamok között vannak olyanok, amelyek munkaerőhiánnyal küzdenek, így „a menekülteket, sőt bevándorlókat akár jelentős számban is befogadhatják”.
A gazdaságilag kevésbé fejlett országok „más módon járulhatnak hozzá a migrációs válság kezeléséhez” – folytatta a külügyminiszter, példaként a humanitárius programok és a menekülttáborok, valamint a konfliktusokhoz közeli országokban tartózkodó menekültek támogatását említve.
A V4 Pozsonyban bemutatandó, írásba foglalt álláspontját pénteken a PAP hírügynökség is ismertette. A beszámoló szerint a dokumentum három kérdésre összpontosít: a biztonságra, a rugalmas szolidaritás elvén alapuló megegyezésre, valamint a közös uniós piac témakörére. A V4 szerint az EU jövőjéről szóló vitában ezeket a kérdéseket kell prioritásként kezelni.
A rugalmas szolidaritás elve azt a lehetőséget adná a tagállamoknak, hogy a migrációs politikában „szabadon döntsenek részvételük formájáról” – ismerteti az állásfoglalást a PAP. Emellett szükség van a harmadik országokkal, köztük Törökországgal való együttműködésre is. Az illegális bevándorlás a V4 szerint hatékony határvédelemmel kezelendő.
A négy visegrádi ország emellett „a schengeni övezethez való visszatérést célzó ütemterv teljes végrehajtását” sürgeti, és – rámutatva a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés okozta fenyegetésekre – hangsúlyozza a biztonsági együttműködés fontosságát. Ebben az összefüggésben az Európai Határőrizeti Ügynökség (Frontex) „műveleti képességének minél gyorsabb elérését” nevezik szükségesnek.
A V4 szerint az EU-ban a „valódi védelmi együttműködést” kell erősíteni, anélkül hogy ez „a NATO-n belüli együttműködést helyettesítené”.
Az állásfoglalás az európai integráció egyik fő értékének nevezi a közös uniós piacot és a szabad munkaerő-áramlást.
A visegrádi országok úgy látják, Európa csak akkor lehet erős, ha a döntéshozatali folyamatban „erős lesz a tagállamok és polgáraiknak a hangja”. Az uniós alapszerződésekkel összhangban egyensúlyt kell megőrizni az uniós intézmények között – fejtik ki a visegrádi országok, s aláhúzzák az Európai Tanács szerepét, további sürgetik a tagállami parlamentek szerepének megerősítését.
A négy ország szerint az EU-n belüli tárgyalások „nyitottak kell hogy legyenek az összes tagállamra”, a kisebb csoportokban megvalósuló integráció „csak a közösség gyengítését eredményezheti” – ismerteti a V4 közös állásfoglalását a PAP.
Az uniós vezetők informális pozsonyi megbeszélései előtt, csütörtökön az Európai Parlament elnökével, Martin Schulzcal tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök, és arra kérte a német politikust, hogy adja meg a tiszteletet a magyaroknak.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még a találkozó kezdete előtt, csütörtök este kiadott közleményében arra szólította fel a találkozó résztvevőit, hogy tárgyalásaik során „józanul és brutálisan őszintén” tekintsenek az unió problémáira. Kiemelte: az uniót az utóbbi időszakban megrázó válságok után nem szabad úgy viselkedni, mintha mi sem történt volna. A brexitre utalva hozzátette: józan diagnózist kell felállítani a brit kiválás okairól.
Robert Fico szlovák kormányfő csütörtökön az önreflexió és a kiútkeresés csúcstalálkozójának nevezte a pozsonyi fórumot. A miniszterelnök pénteken a delegációk érkezése során tett rövid nyilatkozatában úgy vélekedett: a találkozón a résztvevők rámutatnak, hogy az EU egy olyan egyedülálló projekt, amelyet folytatni akarnak.
A találkozót a nemzetközi és a szlovák sajtó részéről is komoly várakozások előzik meg. Ezzel kapcsolatban a független pozsonyi Pravda pénteki kiadásában megjelent véleménycikkében úgy fogalmazott: ha a résztvevőknek bármelyik problémás kérdést közös akarattal, többé-kevésbé közös eszközökkel sikerül megoldaniuk, az is sokkal jobb lesz, mintha ehelyett a találkozót csak kínos csend követné. A liberális pozsonyi Sme hasonlóképpen vélekedett, azt írta: ha csupán helyes diagnózist sikerülne felállítani az unió problémáira, az már azt jelezné, hogy a résztvevők nem feleslegesen rajzolták fel Pozsonyt a térképükre.
A csúcstalálkozó első szakasza után a résztvevők egy dunai sétahajózáson vesznek részt, az ottani munkaebéden a tervek szerint a brexit utáni gyakorlati teendők megvitatása kerül napirendre. Délután az állam-, illetve kormányfők visszatérnek a pozsonyi várba, hogy az EU következő fél évének gyakorlati tennivalóiról határozzanak.
