Lauritzen szerint a dán hatóságok egy névtelenül tett ajánlatot kaptak a nyáron, hogy mintegy 600 személyről adatokhoz jussanak az offshore-botrány alatt kiszivárgott dokumentumokból. A minisztérium szerint kódolt kommunikációs csatornákon keresztül érintkeztek a névtelen forrással.
Az adóügyi tárca vezetője elmondta: „minden azt jelzi, hogy használható információkról van szó”, és „tartozunk ennyivel a becsületes dán adófizetőknek”.
„Meg kell tennünk a szükséges intézkedéseket, hogy elfoghassuk az adóelkerülőket, akik vagyonokat rejtegetnek például Panamában. Ezért megállapodtunk abban, hogy bölcs dolog megvenni az iratokat” – tette hozzá a dán miniszter. Rámutatott: a 179 tagú parlament pártjai támogatták az iratok megvásárlását. A dokumentumok szerinte fontos és helytálló információkat tartalmaznak több száz dán adófizetőről.
Ugyanakkor Lauritzen arra figyelmeztetett: „alapvető gondok is lehetnek a kiszivárgott dokumentumokkal”, ezért az adóhatóságnak „óvatosnak kell lennie”.
Az adatok valódiságának ellenőrzésére a hatóság mintát kért. „Az az érzésünk, hogy az adatok jók és felhasználhatóak adóügyi eljárásokhoz, illetve ahhoz, hogy általános képet kaphassunk az adócsalásról” – mondta a hatóság egyik szóvivője a DR dán televíziónak.
Sajtóértesülések szerint Koppenhága legalább egymillió dán koronát (40 millió forintot) fizetett az információkért. Ez az első alkalom, hogy a dán adóhatóság ilyen módszerekkel jutott értesülésekhez.
Április elején derült ki, hogy a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától egy ismeretlen hatalmas mennyiségű adatot adott át a német Süddeutsche Zeitung című lapnak. Az információkat oknyomozó újságírók nemzetközi hálózata dolgozta fel, betekintést engedve abba, milyen offshore cégeken keresztül kezelik vagy adott esetben tüntetik el az adóhatóság árgus szemei elől vagyonukat a világ leggazdagabbjai. Az ügy kirobbanását követően lemondásra kényszerült az izlandi miniszterelnök és egy spanyol miniszter is.
