Világ szeparatistái, egyesüljetek!

Önrendelkezésért küzdő aktivisták gyűltek össze Moszkvában. Szovjet módszert idéz az oroszok eljárása.

Földi Bence
2016. 09. 29. 18:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szeparatista konferenciát tartottak vasárnap a moszkvai Ritz-Carlton szálló egyik konferenciatermében. A világ különféle elszakadási mozgalmárai gyűltek össze az orosz fővárosban, olyan rejtélyes figurák, mint Hawaii önjelölt királya – igaz, ő csak videokapcsolaton keresztül –, katalán szeparatisták, egységes Írországért küzdők, azerbajdzsáni kisebbségiek vagy éppen kelet-ukrajnai szakadárok. Sőt, megjelentek a találkozón Texas és Kalifornia elszakadásáért küzdők is – emiatt közölt az eseményről hosszú cikket az ABC News.

###HIRDETES###

Nathan Smith, a Texasi Nacionalista Mozgalom vezetője egy meghívást követően keveredett Moszkvába, repülőjegyét és szállását is a gyűlés szervezője, a Globalizáció-ellenes Mozgalom rendezte. A mozgalom ugyan azt állítja, nincs köze a Kremlhez, valójában Vlagyimir Putyin orosz elnök hívta életre, majd 546 ezer dollárnyi – azaz közel 150 millió forintnyi – anyagi támogatást is nyújtott neki. A szervezők az elnyomott, antiimperialista mozgalmak segítését tűzték zászlajukra, az idei rendezvény már a második volt a sorban.

„Legfőbb célunk egy multipoláris világrend megteremtése”

– mondta Alekszandr V. Jonov, a konferencia kitalálója a résztvevőknek. Hozzátette: „elnökünk, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin talán a legfontosabb globalizációellenes ember a világon”. Jonov egy kevéssé ismert orosz üzletember, a sajtó szerint két hete találkozott Bassár al-Aszad szíriai elnökkel – ő az, akinek az orosz rezsim katonai támogatást is nyújt a szíriai polgárháborúban. Jonov és Aszad humanitárius és médiatevékenységről tárgyalt – állítólag.

A konferencia illeszkedik az oroszok azon politikájába, amelynek lényege, hogy a szomszédos posztszovjet országokban és az orosz érdekszférában támogatják a szeparatista mozgalmakat. Miközben Oroszországban a szeparatistákat bebörtönzik, a határokon kívül bátorítják őket, akik adott esetben katonai intervenciót is előkészíthetnek – mint az történt Kelet-Ukrajna és a Krím esetében. Nem csoda, hogy az eseményen sok szakadár milicista jelent meg – miközben oroszországi szeparatisták nem bukkantak fel a vendégek között.

Az amerikai szövetségi állam és a tagállamok közötti növekedő feszültség újabb állomásaként két új állam is létrejönne az Egyesült Államokon belül. Részletek 2013 októberéből itt.

Az esemény Amerika-ellenes retorikáján meglepődtek azon, akik még nem szoktak hozzá a Kreml szóhasználatához – írja az ABC News. Ilyen volt például a már említett Nate Smith is, aki szerint amerikaiként meglehetősen furcsa volt hallgatni az antiimperialista, USA-ellenes kirohanásokat. Az általa vezetett, tíz éve alapított mozgalom azért harcol, hogy Texas állam elszakadhasson az Egyesült Államoktól. Eddig legnagyobb sikerük, hogy két szavazaton múlt, hogy a Republikánus Párt konvencióján felvessék az esetleges elszakadási referendumról szóló vitát. Smith örült, hogy alkalma nyílt megismertetni másokkal mozgalmát, de állítása szerint jelenlétével nem állt a Kreml mellé. „Azért vagyunk itt, hogy beszélgessünk. Nem értünk együtt az összes csoporttal, amely itt van” – mesélte. Hasonlóan gondolkodott Louis J. Marinelli, az Igen, Kalifornia függetlenségi kampány egyik vezetője.

„Szeretnénk, ha kampányunk nagyobb figyelmet kapna. Nem kötöttünk egyezséget Oroszországgal vagy effélék” – szabadkozott a mozgalmár, akinek egyébként orosz felesége van.

Az Egyesült Államok alapítása óta időről időre felmerül egy-egy tagállamban, hogy bizonyos területek akár külön is megpróbálhatnák, milyen az élet. Részletek 2015 februárjából itt.

Az Egyesült Államok persze nem örül annak, hogy léteznek ilyen függetlenségi mozgalmak, hiszen létük gyengíti az ország egységét, miközben olyan érzést erősítenek, hogy az ország diszfunkcionálissá vált. Ez pont kapóra jön az oroszoknak, akiknek éppen az a céljuk e mozgalmak támogatásával, hogy bizonytalanságot keltsenek az érintett államokban. Smith és Marinelli egyébként azt reméli, hogy ha netán a republikánus Donald Trump nyerné a november 8-ai amerikai elnökválasztást, nagyobb eséllyel szakadhatnának el az USA-tól. A résztvevők többsége elismerően és követendő példaként szólt a sikeres brexitnépszavazásról is. Azt azonban nem kommentálták, vajon miért Moszkvában gyűltek össze a mozgalmárok.

Krekó Péternek – a Political Capital vezetőjének, aki jelenleg az Indianai Egyetemen oktat Fulbright-ösztöndíjjal – azonban volt hozzáfűznivalója:

„Tankönyvbe illő eset”

– jelentette ki az ABC Newsnak nyilatkozva. „Az elmélet nem az, hogy új csoportokat hozzanak létre az adott államokban, hanem hogy a legtöbbet hozzák ki a már meglévő csoportokból” – részletezte. Az oroszok célja szerinte az, hogy olyan csoportokat támogassanak, amelyek az európai integrációt támadják, miközben aláássák a nyugati liberális demokráciába vetett bizalmat. A szovjet időkből ismert módszert alkalmazzák: azokat támogatják, akik képesek káoszt és bizonytalanságot okozni. (Ugyanezen okokból támogatnak különféle nyugat-, kelet- és közép-európai szélsőjobboldali pártokat és oroszpárti médiumokat is.)

Érdekesség, hogy a fősodorbeli orosz sajtó – kereséseink alapján – nem számolt be a konferenciáról. Csupán olyan ellenzéki portálok foglalkoztak például az oroszországi szeparatisták elnyomásával, mint a Lettországban működő ellenzéki orosz hírportál és híraggregátor, a Meduza.

Az ABC Newson kívül persze más nyugati hírportálok is foglalkoztak a témával. A EurActiv azt emelte ki, mennyire divatos az agresszív nyugatellenes retorika a résztvevők körében, akik között korzikaiak, baszkok és bretonok is feltűntek – ám skótok, lombardok és velenceiek nem.

Az amerikai liberális The New York Times a szervezők orosz kormányzati kapcsolatait taglalta bővebben. Ugyan szerintük nem volt kimondva, hogy az eseményt Putyinék áldásával hozták tető alá, azt megemlítették, hogy a konferenciát eredetileg a President Hotelbe tervezték. Ez a szálloda a regionális kormányzó kedvence, ha a Kremlben van jelenése. A Ritz-Carlton viszont még ennél is drágább hely, ahol John Kerry amerikai külügyminiszter is meg szokott szállni Moszkvában. A lap is kiemelte, hogy az oroszországi szeparatisták akár öt év börtönt is kaphatnak nézeteik hangoztatása esetén.

###HIRDETES2###

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.