Világ szeparatistái, egyesüljetek!

Önrendelkezésért küzdő aktivisták gyűltek össze Moszkvában. Szovjet módszert idéz az oroszok eljárása.

Az amerikai szövetségi állam és a tagállamok közötti növekedő feszültség újabb állomásaként két új állam is létrejönne az Egyesült Államokon belül. Részletek 2013 októberéből itt.

Az esemény Amerika-ellenes retorikáján meglepődtek azon, akik még nem szoktak hozzá a Kreml szóhasználatához – írja az ABC News. Ilyen volt például a már említett Nate Smith is, aki szerint amerikaiként meglehetősen furcsa volt hallgatni az antiimperialista, USA-ellenes kirohanásokat. Az általa vezetett, tíz éve alapított mozgalom azért harcol, hogy Texas állam elszakadhasson az Egyesült Államoktól. Eddig legnagyobb sikerük, hogy két szavazaton múlt, hogy a Republikánus Párt konvencióján felvessék az esetleges elszakadási referendumról szóló vitát. Smith örült, hogy alkalma nyílt megismertetni másokkal mozgalmát, de állítása szerint jelenlétével nem állt a Kreml mellé. „Azért vagyunk itt, hogy beszélgessünk. Nem értünk együtt az összes csoporttal, amely itt van” – mesélte. Hasonlóan gondolkodott Louis J. Marinelli, az Igen, Kalifornia függetlenségi kampány egyik vezetője.

„Szeretnénk, ha kampányunk nagyobb figyelmet kapna. Nem kötöttünk egyezséget Oroszországgal vagy effélék” – szabadkozott a mozgalmár, akinek egyébként orosz felesége van.

Az Egyesült Államok alapítása óta időről időre felmerül egy-egy tagállamban, hogy bizonyos területek akár külön is megpróbálhatnák, milyen az élet. Részletek 2015 februárjából itt.

Az Egyesült Államok persze nem örül annak, hogy léteznek ilyen függetlenségi mozgalmak, hiszen létük gyengíti az ország egységét, miközben olyan érzést erősítenek, hogy az ország diszfunkcionálissá vált. Ez pont kapóra jön az oroszoknak, akiknek éppen az a céljuk e mozgalmak támogatásával, hogy bizonytalanságot keltsenek az érintett államokban. Smith és Marinelli egyébként azt reméli, hogy ha netán a republikánus Donald Trump nyerné a november 8-ai amerikai elnökválasztást, nagyobb eséllyel szakadhatnának el az USA-tól. A résztvevők többsége elismerően és követendő példaként szólt a sikeres brexitnépszavazásról is. Azt azonban nem kommentálták, vajon miért Moszkvában gyűltek össze a mozgalmárok.

Krekó Péternek – a Political Capital vezetőjének, aki jelenleg az Indianai Egyetemen oktat Fulbright-ösztöndíjjal – azonban volt hozzáfűznivalója:

„Tankönyvbe illő eset”

– jelentette ki az ABC Newsnak nyilatkozva. „Az elmélet nem az, hogy új csoportokat hozzanak létre az adott államokban, hanem hogy a legtöbbet hozzák ki a már meglévő csoportokból” – részletezte. Az oroszok célja szerinte az, hogy olyan csoportokat támogassanak, amelyek az európai integrációt támadják, miközben aláássák a nyugati liberális demokráciába vetett bizalmat. A szovjet időkből ismert módszert alkalmazzák: azokat támogatják, akik képesek káoszt és bizonytalanságot okozni. (Ugyanezen okokból támogatnak különféle nyugat-, kelet- és közép-európai szélsőjobboldali pártokat és oroszpárti médiumokat is.)

Érdekesség, hogy a fősodorbeli orosz sajtó – kereséseink alapján – nem számolt be a konferenciáról. Csupán olyan ellenzéki portálok foglalkoztak például az oroszországi szeparatisták elnyomásával, mint a Lettországban működő ellenzéki orosz hírportál és híraggregátor, a Meduza.

Az ABC Newson kívül persze más nyugati hírportálok is foglalkoztak a témával. A EurActiv azt emelte ki, mennyire divatos az agresszív nyugatellenes retorika a résztvevők körében, akik között korzikaiak, baszkok és bretonok is feltűntek – ám skótok, lombardok és velenceiek nem.

Az amerikai liberális The New York Times a szervezők orosz kormányzati kapcsolatait taglalta bővebben. Ugyan szerintük nem volt kimondva, hogy az eseményt Putyinék áldásával hozták tető alá, azt megemlítették, hogy a konferenciát eredetileg a President Hotelbe tervezték. Ez a szálloda a regionális kormányzó kedvence, ha a Kremlben van jelenése. A Ritz-Carlton viszont még ennél is drágább hely, ahol John Kerry amerikai külügyminiszter is meg szokott szállni Moszkvában. A lap is kiemelte, hogy az oroszországi szeparatisták akár öt év börtönt is kaphatnak nézeteik hangoztatása esetén.

###HIRDETES2###